A népismeret fontosságáról

Részletek Készült: 2018. május 25. péntek, 13:52 1953 nyarán az akkor debütáló Csoóri Sándort magához hívta Veres Péter, ismerkedni próbált az ifjú tehetséggel. A találkozás maradandó nyomot hagyott a később nagy íróvá, költővé váló Csoóriban, azt vallotta: „A vele töltött délután véglegesen eldöntötte a sorsomat.”

1953 nyarán az akkor debütáló Csoóri Sándort magához hívta Veres Péter, ismerkedni próbált az ifjú tehetséggel. A találkozás maradandó nyomot hagyott a később nagy íróvá, költővé váló Csoóriban, azt vallotta: „A vele töltött délután véglegesen eldöntötte a sorsomat.”



Mint írja: ettől kezdve másként nézett a világra, olyan részletekre is figyelt, amelyekre korábban soha. „Megértettem, hogy népismeret nélkül nincs önismeret se, s a történelmi ismereteink is csak huzat járta, lakatlan paloták” – idézte fel. Lezsák Sándor új verseskötetében ott a nyoma az elmúlt évtizedek történelmi eseményeinek és a népismeretnek.

Annak a magyar léteszenciának, amit azok tudnak megírni, átadni, akik beavatottnak tekinthetők. Mert magyarul sokan tudnak írni, de magyaroknak már kevesen. A költő beavatott ember, gondolatait mindenki magáénak fogja érezni, aki nem szakadt el az élet útvesztőiben a nemzetétől.

Lezsák megjárta a megismerés stációit, a leereszkedést, az alázatot, költeményeinek minden sorában megnyitja előttünk a gondolatok égig érő fáját sok-sok lombkoronával. Nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy szálljunk egyik ágról a másikra.

Szakács Árpád

Könyvajánló

Lezsák Sándor: Misi, a puska és a lódenkabát

Kairosz Kiadó, 2008

Ára: 2400 Ft


Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!