A kollégium elsődleges célja az volt, hogy felmérje ebben a sajátosan magyar és alföldi létformában az elmúlt évtizedekben végbement változásokat, az ott élők problémáit, igényeit, hogy az így szerzett ismeretek birtokában az országgyűlés megalkothassa a tanyák hosszútávú fennmaradását biztosító törvényt.
A kollégium résztvevőit, a közel százötven egyetemi, illetve főiskolai hallgatót és tanáraikat a házigazda, Lezsák Sándor köszöntötte a Népfőiskola Kölcsey Házában. A politikus emlékeztetett arra, hogy épp tíz esztendeje repedt meg a nagybányai Aurul cég egyik zagytározójának fala. A kiömlő nagymennyiségű cianidos vegyület a Tisza szinte teljes élővilágát elpusztította. A károk felmérésére a Lakitelek Népfőiskola a Szent István Egyetemmel közösen megszervezte a Tisza Kollégiumot, melynek keretében közel kétszáz egyetemista és főiskolás járta végig a Tisza-menti településeket. Az akkori hallgatók közül ma már sokan maguk is szakemberként küzdenek a hasonló természeti katasztrófák elkerüléséért. Köztük Bartos Mónika, országgyűlési képviselő is.
A Tisza Kollégium tapasztalatai alapján a Szent István Egyetem tanárai és hallgatói a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Kecskeméti Osztálya szakmai irányításával 2002-2003-ban – immár a tanyasi létforma megmentésének szándékával – újabb szisztematikus és sokoldalú tanyakutatást végeztek a Kiskunság huszonnégy településén, az e célra szerveződött „Tanyakollégium I.” keretében. Az első Tanyakollégium céljai között szerepelt a kiskunsági (Kecskemét és Kiskunfélegyháza környéki) tanyavilág felmérése és megismerése, az eredmények alapján a regionális és a kistérségi tervezés segítése, illetve a kormányzat és más döntéshozók számára is hasznosítható információk gyűjtése, ajánlások kidolgozása; a két világháború közötti falujáró és tanyakutató mozgalmak hagyományainak felelevenítése. Fontos szempont volt továbbá a kutatásban résztvevő egyetemisták, főiskolások, vagyis a jövő értelmisége számára „tanyaélmény” nyújtása, figyelmük ráirányítása az alföldi tanyavilágra és a velük kapcsolatos területi és társadalmi problémákra.
A kutatás keretében 2002 őszén és 2003 tavaszán alapos helyzetfeltárás készült. A hallgatók a több mint nyolcszáz tanyán jártak és készítettek kérdőíves felmérést, melyeket az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete dolgozott fel. Az első átfogó eredményeket kis füzetben és a Falu című periodikában publikálták. A második kutatási forduló során kétszáznál több tanyára látogattak vissza a kérdezőbiztos tanárok és hallgatók. Olyan tematikus mélyinterjúkat készítettek tanyán élőkkel, valamint a községi vezetőkkel, amelyek tovább bővítették a népszámlálási és kérdőíves adatbázisokat. Ezek új ismereteket hoztak, melyek segítségével folyamat-elemezések készültek, hozzájárulva a tanyán élők tényleges helyzetének és jövőképének a megrajzolásához.
A Tanyakollégium munkája 2003 szeptemberében konferenciával ért véget, melynek zárónyilatkozatában a kutatás eredményei mellett a tanyák jövője érdekében összefoglalt ajánlások fogalmazódtak meg.
Noha a magyar tanyáknak több évszázados történelmük során mindig is voltak felívelő és hanyatló időszakai, még soha nem kerültek olyan válságos helyzetbe, amilyenbe mára jutottak. Ennek az ősi gazdálkodási és létformának a megmentését, újjáélesztését tűzte ki céljául a tavaly októberben a Lakitelek Népfőiskolára összehívott Tanyakollégium II, melynek keretében huszonegy csapat, százötven hallgatója három napig járta a kecskeméti és félegyházi tanyavilágot, hogy újabb felmérést készítsen az ott élők helyzetéről. A kutatás alapvető célja ezúttal az volt, hogy új és pontos adatok alapján, a helyszínen mérjék fel az ebben a sajátosan magyar és alföldi lét- és gazdálkodási formában végbement változásokat, a tanyasiak anyagi körülményeit, valamint az épületek állapotát.
A hétfőn kezdődő második forduló első napján olyan neves szakemberek tartottak felkészítő előadásokat, mint Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke, Csatári Bálint geográfus, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének osztályvezetője, Loksa Gábor, Balogh József (az egyetlen tanyán élő) országgyűlési képviselő, Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője, Horváth Béla, a földtudományok doktora, volt országgyűlési képviselő, és Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere. Az előadásokat Bartos Mónika országgyűlési képviselő vezetette le.
Kedden és szerdán a közel százötven hallgató és tanár, huszonnégy csoportban járta a kecskeméti és félegyházi tanyavilágot, hogy felméréseket készítsen.
Lenkei Róbert, Horváth Andrea, Batiz Károly és Peregi József kedden a móricgáti tanyavilágot járta. Az adatgyűjtést a községházán kezdték, ahol Csontos Máté polgármester ismertette az 517 lelket számláló település múltját, jelenét, problémáit. A polgármester elmondta, a móricgátiak közel fele ötvenedik éve körül jár, a fiatalok mindössze 20-30 százalékát teszik ki a népességnek. Bár a falunak se óvodája, se iskolája, de még postahivatala sincs, a valódi megtartóerőt a még több munkalehetőség jelentené – vélte a polgármester.
A községházáról a fiatalok első útja Bajnóczi Józsefékhez vezetett, akik negyven éve, fiatal házasokként építették fel az otthonukul szolgáló tanyát, melyhez több hektáros földterület tartozik. Noha a házaspár mindkét tagja elmúlt hatvan, ma is aktívan dolgoznak. A férfi zömmel a gépi munkákat végzi, a ház körüli teendőket, a tehenek, disznók, szárnyasok etetését a feleség látja el.
Bajnócziéknak három lánya van. Mindhárom házas, ám egyikük sem Móricgáton él. Az ő segítségükre tehát nem lehet számítani.
Bár a megváltozott körülmények és az uniós tagságunkkal járó szigorítások jelentősen megnehezítették a körülményeiket, Bajnócziék mégsem nagyon panaszkodnak. Mindketten tanyán nőttek fel, már gyerekként hozzászoktak a tanyasi lét nehézségeihez, de szépségeit is volt idejük megtapasztalni.
Csütörtök délelőtt a csoportok értékelték és dokumentálták az előző napok anyagait, és összeállították azt a vázlatot, amelyet az őszi Tanyakollégium II. konferenciára, illetve annak kiadványába szántak – a felkeresett települések tanyáinak jövőjéről –, s körülbelül öt oldalban készítenek majd el.
A négynapos együttlétet esténként különböző programok színesítették. Hétfőn, az esti tábortűz előtt Sára Sándor Néptanítók című filmjét nézték meg a résztvevők. Kedden a Lezsákné Sütő Gabriella vezette lakiteleki Kösöntyű Néptáncegyüttes táncháza várta őket. De ingyen látogathatták a Népfőiskola uszodáját, vagy megtekinthették a számos állandó, illetve ideiglenes kiállítás valamelyikét.
Szász András
