A falurombolás csak címszó volt, hogy az Erdély-tüntetés résztvevői kinyilvánítsák a határon túli magyarok iránt érzett közösségi érzésüket, azt, hogy őket a nemzet részének tekintik – mondta Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén az 1988-as Erdély-tüntetésről szóló kiadvány bemutatóján.
Kiemelte: a tüntetés megerősítette a magyar patriotizmust és az egészséges nacionalizmust, a tömeg lélekszáma pedig, amely erre az alkalomra a Hősök terén összegyűlt, minden várakozást felülmúlt. A bemutatót követő vitában a résztvevők – többek közt Domonkos László író, lapunk munkatársa, valamint Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténész, Bakos István művelődéskutató és Szeredi Pál történész – hangsúlyozták: szükség lenne egy terminológiai tisztázásra, hiszen a Nagy Imre-újratemetéshez képest kevésbé emlegetett Erdély-tüntetés inkább demonstráció volt.
Amikor a tömeg a román nagykövetséghez vonult, elcsöndesedett, ez az „üvöltő csend pedig félelmetes erőt demonstrált” – idézték föl.
Vitéz Anita
retorki.hu
Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!