Egyetemisták a határban

Április 25-én folytatta a múlt év őszén megkezdett munkáját a kiskunsági Tanyakollégium. Ez már a második volt. Az első nagyszabású kutatás, a Szent István Egyetem 120 hallgatójának és tanárának részvételével, 2002-ben és 2003-ban zajlott.

Azóta sok minden történt. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete a Tanyakollégium 24 tanyás településen folytatott kutatásait 2004-től kiterjesztette a Duna-Tisza közi Homokhátság egészére.

 2007-ben megalakult a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete, melynek kezdeményezésére parlamenti határozattervezet született a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről és fejlesztéséről. Az Országgyűlés pedig 2009 májusában egyhangúlag elfogadta ezt a határozatot.

A múlt év őszén újraindult Tanyakollégium célja egy tanyatörvény előkészítése. Nagy szükség van erre, hiszen a tanyák népe rengeteg gonddal küszködik. Számos tanyából ma is hiányzik a villany, az utak néhol az év egy részében autóval járhatatlanok, gyenge a közbiztonság, az éghajlatváltozás miatt a talajban fogy a víz, kevés a tanyákon élők helyzetét javító központi támogatás. Az önkormányzatok olykor szinte erejükön felül segítik a tanyák lakóit, kiválóan működik a tanyagondnoki szolgálat, vannak nagyszerű orvosok, és a törődés, az emberség szép példáival gyakran találkozhatunk az élet legkülönbözőbb területein.

A gödöllői Szent István Egyetem hallgatóihoz most kecskeméti, gyöngyösi és budapesti diákok is csatlakoztak. A fél évvel ezelőtti kérdőíves felmérés után ezúttal mélyinterjúk születtek az ágasegyházi, ballószögi, bugaci, bugacpusztaházi, csongrádi, fülöpházi, fülöpjakabi, gátéri, helvéciai, jakabszállási, jászszentlászlói, kerekegyházi, kocséri, kunszállási, lakiteleki, móricgáti, nyárlőrinci, orgoványi, pálmonostorai, petőfiszállási, szentkirályi, tiszaalpári, tiszakécskei és városföldi tanyákon. A cél az, hogy ne „odafönt” dőljön el, hogy mi a jó a tanyavilágban és mire lenne szükség, hogy jobb legyen – hanem mondják meg azt maguk a tanyákon élők. S olyan törvény szülessen, ami ezt a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi.

Dulai Sándor

 

Tudósít a hallgató

A kutatáson Jászberényből is voltak hallgatók és oktatók is. Az Alkalmazott Bölcsészeti Karról részt vett oktatók: Antal György, Dr. Tóth János, Dr. Szarvák Tibor, illetve Tasi István. Antal György a megnyitón rendkívül érdekes és szép előadást tartott, méltón képviselve ezzel a kart.

A kutatás a korábbihoz hasonlóképpen zajlott, azonban idén nem kérdőíves felmérés volt, hanem interjúk születtek, illetve ún. fókuszcsoportok alakultak a településeken, ahol részt vettek a helyi politika képviselői, az egyetemisták, valamint a tanyasiak, ezzel segítve a kommunikációt a vezetők és a tanyasi emberek között. Az eredményt egy összegző tanulmányban jelentetik meg, valamint egy törvényjavaslat alapjául szolgál majd.

Persze a munkán és az előadásokon kívül számos más program is várta az ott lévőket. Így például tábortűz, táncház, valamint minden este buli. Azt hiszem, hogy ismét nagy élményekkel tértünk haza a tanyákról, és remélem, hogy ismét tudtunk tenni valamit az ott élőkért, hiszen a tanyasi létforma megőrzése mindannyiunk érdeke!

Kép és szöveg: Bakosi Tamás