Kiss Gy. Csaba magyar irodalom- és művelődéstörténész, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanár vehette át csütörtökön Budapesten a Polgári Magyarországért Díjat magas színvonalú tudományos és közéleti tevékenységéért, a közép-európai népek történelmének és kultúrájának hiánypótló, több évtizedes kutatásáért, példaértékű morális helytállásáért.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az elismerést odaítélő Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kurátora beszédében azt emelte ki: a díjazott tudósként, közéleti személyiségként és politikusként is jelentékenyen hozzájárult a nemzedékek életét megnyomorító kommunista rendszer lebontásához.
A múltból merítsenek fiaid erőt – idézte a litván himnuszt a magyar házelnök, hangsúlyozva, hogy Kiss Gy. Csaba munkásságának központi eleme a nemzeti emlékezet, a múlttal való szembenézés, az ahhoz való világos viszonyulás kérdése.
Kövér László hangsúlyozta: a tudósra meghatározó befolyást tettek lengyelországi útjai, amelyek során nem csupán a helyiek kommunistákkal szembeni, „mély hitből és hazaszeretetből fakadó, mindenütt tapasztalható ellenállása” érintette meg, de II. János Pál pápa kisugárzása is.
Ott vált világossá számára, hogy fegyverekkel még elnyújthatja uralmát az elnyomó rendszer, „de egy hazugságra és az emberek leggonoszabb gondolataira, érzései apelláló ideológia és rendszer, mint amilyen a kommunizmus volt, nem tud fenn maradni, nem maradhat fenn örökké; egy rendszer, amelyik nem tűri meg az igazságot, az törvényszerűen megbukik”.
Hozzátette: Kiss Gy. Csaba azt is látta, hogy a magyarok is évtizedeken át hazugságban éltek, és sokan még magukban sem mertek szembenézni annak pusztító következményeivel, hogy egy idegen megszálló csapatok által fenntartott diktatúrában élünk.
Kiss Gy. Csaba felismerte, hogy a legnyomorúságosabb ember, akinek még a gondolatai sem szabadok – fogalmazott Kövér László, hozzátéve, hogy ezzel a meghatározó élménnyel szemben akarta becsületét, tartását egész ezt követő életében megőrizni.
Igazságban akart élni, mert az igazság az, ami teljességgel szabaddá tesz, még a legnagyobb elnyomás közepette is – jelentette ki a házelnök, utalva arra, hogy a díjazott a kommunizmus fojtó légkörében is a szabadság kis köreinek megteremtésén munkálkodott.
Hangsúlyozta: nemzet nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül pedig a nemzet sem élhet egészségesen, megemlítve, hogy a díjazott pályájának eszményképe a közép-európai népek összetartozásának gondolata, amely az Európában mára megkerülhetetlen visegrádi együttműködés alapja is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a PMA elnöke azt emelte ki: Kiss Gy. Csabában fiatal kora óta azt a protestáns magyar szabadértelmiségit, írástudót tiszteli, „akinél a hit és a tudás úgy tartozik össze, hogy a keresztény protestáns hite fölébreszti benne a tudásvágyat, a tudása ad a keresztény hitének egy intellektuális összerendezettséget, az érzelme inspirálja az értelmét és az értelme moderálja az érzelmet”. Olyan írástudót tisztel benne, aki minden helyzetben hű maradt önmagához, teremtőjéhez, Magyarországhoz és Közép-Európához – mondta.
Kiss Gy. Csaba köszönetet mondva a díjért arról beszélt: kulcskérdés, hogy „ismerjük-e a szomszéd világot”, ezért arra van szükség, hogy minél több értelmes fiatal kapjon támogatást a környező népek kultúrájának, nyelvének megismeréséhez.
A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért díjat. Az alapítvány – megfogalmazása szerint – minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, amely/aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.
A Polgári Magyarországért díjat az alapítás évében Mádl Dalma, majd Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók (2013), a Konrad Adenauer Alapítvány (2014) kapta meg. Tavalyelőtt a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kapta, tavaly pedig Osztie Zoltán, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa volt a kitüntetett. A díjazottak az elismerő oklevél mellé bronzplakettet és nettó hárommillió forintot kapnak.
Magyar Idők