A Lakitelek Népfőiskola Kölcsey Házában tartották a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye katolikus papjainak sorrendben hetedik rekollekcióját (továbbképzését). A találkozón, melynek ezúttal is Bábel Balázs érsek volt a levezető elnöke a főegyházmegye papsága mellett jelen volt Beer Miklós és Varga Lajos, a váci egyházmegye püspöke, illetve segédpüspöke, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, valamint Balog Zoltán, a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke.
A résztvevőket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte.
– Kedves vendégeink, a házigazda jogán állok itt. Úgyis mondhatnám, hogy a Lakitelek Népfőiskola a forma, és érsek atya a tartalom. A forma és a tartalom összhangja nyilvánul meg nemcsak ebben a találkozóban, hanem az elmúlt esztendők közös munkálkodásában is. Nagyon bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz – hangsúlyozta köszöntőjében a politikus, majd röviden ismertette a Népfőiskola idei legfőbb programjait, rendezvényeit, a különböző témakörökben meghirdetett vetélkedőktől, a szakmai tanácskozásokig bezárólag.
A házigazda köszöntője után a találkozót vezető Bábel Balázs érsek bejelentette, ezúttal két rangos előadót hívott meg az eseményre. Egyikük Kocsis Fülöp görög katolikus megyéspüspök, a másik Balog Zoltán, az Országgyűlés vallásügyekért is felelős bizottságának elnöke.
– Legtöbbünknek nem sok ismerete van görögkatolikus testvéreinkről, vagy akár a református egyházról, amellyel legfeljebb felületes érintkezési pontjaink vannak. Meggyőződésem, hogy ez a találkozó megfelelő alkalomnak kínálkozik egymás mélyebb megismerésére. Mert nagyon fontos a jó előadás, de legalább ennyire fontos, hogy utána az agapén találkozzunk és elbeszélgessünk egymással – zárta bevezetőjét az érsek.
– A keleti és a nyugati egyház különbözősége nagyon hamar nyilvánvalóvá vált. Már a Krisztus utáni harmadik században megjelentek olyan viták, nézeteltérések, amelyek nehezítették az együttműködést. S bár a jószándék mindkét félben megvolt, a szakadás egy adott pillanatban elkerülhetetlenné vált. A kettévált keleti és nyugati egyházrész közötti távolság pedig az évszázadok során tovább nőtt, mélyült, mivel már nemcsak a vallás, de a két terület kultúrája is egyre jobban különbözött – fogalmazott visszatekintésében Kocsis Fülöp görög katolikus püspök.
– A különbözőség az emberi történelemben mindig jelen volt. Ez alól az egyház sem volt mentes. Amíg a nyugati ember általában racionálisan gondolkodik, addig a keleti inkább érzéseire hagyatkozva hozza meg döntéseit. Ez a szemléletmód határozza meg keleti egyház liturgiáját, és ez hatja át teológiai nézeteit is. Nem biztos, hogy jó ez a kettőzöttség – szögezte le a püspök –, de igazán jó megoldást ezideig még egyik oldal sem talált.
Előadása második felében Kocsis Fülöp ismertette szűkebb pátriája, az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye problémáit. Szólt a népességi összetételről, a cigánypasztorizáció fontosságáról és nehézségeiről. Végül utalt azokra a már elkezdett előkészületekre, amelyek az egyházmegye alapításának – két év múlva esedékes – századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek méltóságát és sikerét hivatottak szolgálni.
– Az egyházban, az Újszövetség korától kezdődően szinte minden században voltak újító szándékok. Ennek egyik bizonyítéka az a régi, bencésektől származó mondás, miszerint: az egyházat mindig meg kell reformálni. A reformáció is ennek a szándéknak az eredménye – fogalmazott előadása bevezetőjében Balog Zoltán, a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. A civilben református lelkészként szolgáló politikus úgy véli: a katolikus az univerzális, a szerteágazó igazságot eggyé összefogó vallás, míg a protestáns egy egyenes, keskeny ösvény. Azt is szokták mondani, hogy a reformáció voltaképpen egy redukció, amely egyetlen egyenessé egyszerűsíti le a keresztény igazságot. Mert lényegében mindkét egyház ugyanazt vallja, vagyis: egyedül a hit és a kegyelem által igazulunk meg. A protestánsok azonban felemelték ezt a leegyszerűsített igazságot, és szembeállították mindazzal, ami a szertartásokat jelentette, s amelyeket szintén olyan segédeszközöknek tekint az egyház, amelyek az üdvösségre viszik a hívő embereket. Ez a fajta szembeállítás eredményezte végül a katolikusok és protestánsok különválását.
Balog Zoltán szerint a világ református egyházai közül egyiknek sincs olyan összetartó ereje, mint a magyarokénak, mert hiányzik belőlük az a fajta erős nemzeti tudat, ami minket jellemez. Ám bárhonnan és bárhogyan is szemléljük a dolgokat, a világot eluraló vallástalanság miatt, a keresztény egyházak talán még soha nem voltak annyira egymásra utalva, mint napjainkban. Ezért nagyon fontos, hogy sose tévesszük szem elől a mondást: „Közelebb Krisztushoz, közelebb egymásoz!” – hangsúlyozta zárszavában a politikus.
A tanácskozás végén Lezsák Sándor bejelentette, a Kárpát-medencei középiskolások idei, áprilisi vetélkedőjének témája Romzsa Tódor, a hitéért vértanúhalált halt ungvári görög katolikus püspök élete lesz. A verseny győztesei és felkészítő tanáraik, papjaik jutalomból július elején részt vehetnek egy kárpátaljai zarándokúton.
A papi találkozó közös ebéddel (agapéval) zárult.
