Lakitelek ékszerei

Részletek Készült: 2018. április 30. hétfő, 12:36 Negyedszázada jött létre a lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport, a jubileumot a település művelődési házában szombaton gálaműsorral ünnepelte az együttes. Több régió népszokásait elevenítették fel, erről lapunknak az egyik alapító, Lezsákné Sütő Gabriella elmondta, hogy mindig is a teljes Kárpát-medencei tánckultúra bemutatását tartották szem előtt.

Negyedszázada jött létre a lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport, a jubileumot a település művelődési házában szombaton gálaműsorral ünnepelte az együttes. Több régió népszokásait elevenítették fel, erről lapunknak az egyik alapító, Lezsákné Sütő Gabriella elmondta, hogy mindig is a teljes Kárpát-medencei tánckultúra bemutatását tartották szem előtt.



Dél-alföldi disznóbál, fonóbeli szórakozás a Bodrogközből, szilágysági János-köszöntés, kalotaszegi újévünnep, felcsíki téltemetés, bagi menyasszonykikérés: egyebek mellett az ősztől tavaszig tartó időszak ezen népszokásait mutatta be a lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport szombaton a település művelődési házában. Az együttes az idén huszonöt éves, a jubileum alkalmából a gálaesten a Kárpát-medence több pontjáról származó ünnepi táncokat mutattak be a tagok, kiegészülve az óvodai, iskolai és ifjúsági csoporttal, illetve Tormási Elek, Szabó János és Inoka Győző népzenészek közreműködésével. A menyasszonykikérésben azt a tréfás epizódot elevenítették föl, amikor az esküvő után az ifjú férjet, aki átment a felesége házához, ahol a menyasszony násznépe külön ebédelt, jelképesen összeadták valaki mással: ez esetben egy menyasszonynak öltözött férfival. A disznóbál esetében a kisebb lakodalommal felérő nagy vacsorákat idézték fel, a fonóbeli játékoknál az ismerkedést, a téltemetésnél pedig a farsangi időszak végét, a böjti időszak kezdetét.

A gála felvezetéseként Molnárné Lezsák Anna, az együttes egykori tagja elmondta, a kösöntyű régi tájszó, a kisebb ékszereket – karkötő, kitűző, lánc, csat – jelenti, az együttes a Kárpát-medencei táncok, ezen „ékszerek” bemutatására jött létre huszonöt éve. Hiszen, mint hozzátette, Felföldi László neves etnográfus szerint is egy nép kultúrájának fejlettségét a táncainak finom kifejezésmódja mutatja meg, ez alapján a magyarság is gazdag kinccsel rendelkezik. Mint rámutatott, mások mellett az édesanyja, Lezsák Sándorné Sütő Gabriella és a több díjjal elismert koreográfus, Fantoly Gyula hozta létre a táncegyüttest, az elmúlt évtizedek munkájának eredményeként előbb a helyi értéktárba, majd tavaly a megyei értékek közé vették föl a csoportot. Lapunk kérdésére Lezsák Sándorné Sütő Gabriel­la elmondta: gyerekkori álma volt a néptánc, de a munka és a gyermeknevelés mellett nem volt alkalma erre. A csoport létrehozásának ötlete aztán akkor merült fel benne, amikor a rendszerváltás környékén már működött a Lakitelek Népfőiskola, és a nyugati magyar emigráció emlékeit gyűjtötték.

Münchenben járva tapasztalta, hogy a helyi magyar asszonyok összejártak néptáncolni, negyven-hetven éves nők, így rájött, hogy ezt nem csak fiatalon lehet elkezdeni. Mivel ismerte a Kecskemét Táncegyüttes koreográfusát, Bedőcs Józsefet, felkereste, hogy segítsen megalapítani egy csoportot Lakiteleken, ő pedig Fantoly Gyulát ajánlotta, akivel végül létre is hozták a Kösöntyűt 1993-ban, több más alapító taggal együtt. Lezsák Sándorné hozzátette: az elejétől fogva az volt a koncepciójuk, hogy a teljes Kárpát-medencei tánckultúrát tanulják és bemutatják, nem csak egy régióét. Mint rámutatott, az eltelt huszonöt évben létrejött óvodai, iskolai és ifjúsági csoportjuk is, száz-százötven lakiteleki és környéki gyermek táncol ezekben, tehát van utánpótlásuk, folyamatosan frissül az együttes.

Magyar Hírlap

További fotóink ide kattintva megtekinthetők a képtárban

Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!