Cél a magyar nemzetközösség egyetemes és helyi összetartó erejének növelése, a nemzeti egység elősegítése a Kárpát-medencében a közösségi összetartozás erősítésével, a helyi értékek támogatásával, az egyéni és közösségi képességek fejlesztésével. Elhangzott 2019. június 27-én A kulturális intézmények helyzete a kultúra támogatásában címmel rendezett konferencián, a Parlament Felsőházi termében.
Az elmúlt évtizedek engem arra tanítottak, hogy válságos helyzetben is készülni kell a jó változatra. Nehéz időkben, kilátástalannak tűnő helyzetben is őrizzük meg álmainkat, mert soha nem tudhatjuk, hogy mikor lesz szükség rájuk. Németh Lászlótól is megtanulhattuk, hogy az idealisták rendre elveszítik a közeli jövőt, a reálpolitikusok pedig a távlatot. Életünket a realisták szabályozzák, de az utópiák viszik előre.
Az én álmom lassan öt évtizede: a Népfőiskola. Ez az álom átszőtte a válságos éveimet is, és immár három évtizede Lakiteleken érlelődik, alakul, formálódik. Bár a Népfőiskola történelmi háttere, gyökérzete, hazai és a nemzetközi múltja egészséges és erős, egy évtizede a politikai fogadókészség is kedvező, mégis nehézkes kiépíteni azt a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózatot, amely az egyén és a közösség belső megújulását, a határon átívelő nemzetegyesítést hivatott szolgálni.
A Lakiteleki Népfőiskola szellemi erőtere rendkívül változatos. Sok száz népművelő, pedagógus, tudós szakember, papok és lelkészek, sportolók, írók, művészek, kollégiumok, szabadegyetemek, politikai tanácskozások, közéleti akadémiák szervezőinek és hallgatóinak köszönhető, hogy közös álmunk, a Lakiteleki Népfőiskola életrevaló, nem egyszeri és megismételhetetlen, hanem ösztönző erőforrása lesz a népfőiskolai hálózat fokozatos kiépítésének.
Mi a Népfőiskola?
Értelmezésem szerint olyan közösségi tér, hely, ahol sikerélményt, szellemi és fizikai, testi és lelki fölfrissülést kap fiatal és idősebb egyaránt. A Népfőiskola abban különbözik például egy művelődési központtól, hogy a térségi vagy a kistérségi népfőiskola területén a közösségi tereken kívül szállás, vendéglátás és sportolási lehetőség is van.
Lakiteleki munkacsoportunk 2012–2014 között dolgozta ki távlatos programunkat, A hazai népfőiskolai mozgalom megújításának és a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat kialakításának munkatervét. Ekkor rögzítettük, hogy a népfőiskola szellemi kapcsolatépítő és szervező műhely, olyan közösségi forma, ahol rendszeres és változatos képzéssel, nevelő környezettel hangoljuk össze a történelmi haza örökségét, a haladás eszméjét a közjó szolgálatával. A Népfőiskola célja: népben, nemzetben, hitéletben gondolkodó, cselekvőképes közösségek létrehozása, amelyek kezdeményezően képesek a saját és a közösség feladatainak megoldására. A Népfőiskola erősíti az egyén és a közösség életének minőségét, egymáshoz illeszti a helyi és a térségi célokat, összekapcsolja a nemzetpolitikai törekvésekkel.
Három szintű népfőiskolai hálózat létrehozásán fáradozunk: térségi népfőiskola, kistérségi vagy járási népfőiskola, helyi népfőiskola.
A helyi népfőiskola nem rendelkezik saját infrastruktúrával. Olyan klub, amely művelődési intézményhez, alapítványhoz vagy egyesülethez kötődik. A helyi népfőiskola helyi igények alapján szervez programokat. Az ismeretek bővítéséhez, a helyi közélet élénkítéséhez tanfolyamok, előadóestek, bemutatók, kiállítások szervezésével járul hozzá. Más kluboktól, közösségektől abban különbözik, hogy erős a kapcsolata a térségi és a kistérségi, a járási népfőiskolákkal.
A Kárpát-medencében a helyi népfőiskolák tervezett száma: hatszáz, ebből száz a környező országokban. A Helyi Népfőiskola hatósugara a település és annak közvetlen környezete.
A járási-kistérségi népfőiskolák területtel és olyan önálló létesítménnyel rendelkeznek, ahol megtalálható negyvenöt-ötven személy számára szálláshely, százhúsz fő befogadóképességű előadóterem, legalább három kisebb tanterem, melegkonyha, ötven fő befogadóképességű étterem, iroda, kiszolgáló helyiségek, szabadtéri sportolási lehetőség, sátortábor legalább ötven diák részére, idegenforgalmi vonzerő a közvetlen környezetben, kapcsolat a térségi és a helyi népfőiskolákkal, hatósugara egy-egy közigazgatási járás, történelmi kistérség.
Programunk szerint kezdetben harminc járási-kistérségi népfőiskolát szervezünk, működtetünk, a későbbiekben fokozatosan valamennyi közigazgatási járásban lesz népfőiskola. A környező országokban további harminc kistérségi népfőiskolát tervezünk: Erdélyben hét, a Felvidéken négy, Kárpátalján három, a Vajdaságban három, Eszék-Baranyában, Muravidéken, Várvidéken és a moldvai csángó területeken pedig egy-egy kistérségi népfőiskolát szervezünk vagy meglévő és működő népfőiskolákat erősítünk.
Az előkészületi munkálatok során az elmúlt öt esztendőben huszonkét értékfeltáró kollégiummal mértük föl a helyi lehetőségeket, közösségeket: Kiskunsági, Vasvár, Kisvárda, valamint Őrvidéki, Komárom-Nagymegyer, Torockó-Aranyosszék, Garam-menti, Gyimesi, Alsó-Bodrogközi, Felső-Bodrogközi, Drávaszög-Szlavónia, Ungi, Ugocsai, Beregi, Máramarosi, Muravidéki, Nyugat-bácskai, Zentai, Hegyközi, Moldvai, Martos, Gyergyó Kollégiumok.
Egy-egy értékfeltáró kollégiumban 40-60 elsősorban fiatal végzett kétszer egy héten át terepmunkát. A több mint ezer kutatót a Kárpát-medence harmincnégy egyeteméről, főiskolájáról toboroztuk. Munkájuk végeztével DVD-melléklettel könyvet készítettek.
Ezekben a hetekben három értékfeltáró kollégium dolgozik: a Szerémség Kollégium, a Zoboralja Kollégium és a Háromszék-Orbaiszék Kollégium.
Az értékfeltáró kollégiumokról azért szólok bővebben, mert érzékeltetni akarom, hogy egy-egy járási, kistérségi népfőiskola helyének kiválasztása igen alapos előkészületekkel történik.
A járási, kistérségi népfőiskolák tematikáját, képzési és közösségépítő programjait, tartalmi működését az értékfeltáró kollégiumok helyszíni tapasztalatai határozzák meg.
Programunk alapján tizennégy térségi népfőiskolát szervezünk, ebből hét lesz Magyarországon, három Erdélyben, kettő a Felvidéken, egy-egy Kárpátalján és a Délvidéken.
A Térségi Népfőiskola jellemzői: legalább százötven fő elhelyezésére alkalmas szálláshely, kétszázötven főt befogadó előadóterem, melegkonyha, százötven fő egyidejű étkezését lehetővé tevő egy étterem, öt kisebb terem egyidejű foglalkozások számára, kiállítóterem, bemutatóterem a hungarikumok és a helyi értékek számára, ökumenikus imaterem vagy kápolna, könyvtár, irodák, kiszolgáló helyiségek, szabadtéri sportpálya, uszoda, üvegház, biokertészet, idegenforgalmi vonzerő a közvetlen környezetben, kapcsolat a járási és a helyi népfőiskolákkal.
A térségi népfőiskolák hatósugara 80-100 kilométer, tevékenységük kiterjed a Lakiteleki Népfőiskola három évtizedes tapasztalataira, programjaira, módszertanára, továbbá a helyi, térségi sajátosságok figyelembevételével tervezik működésüket.
Valamennyi népfőiskolai forma szellemiségét Alaptörvényünk határozza meg. Természetes szövetséges a kultúra minden értékteremtő területe, minden olyan személy és közösség, aki és amely a közjó szolgálatában áll, és az érték, a minőség érdekében képes mozgósítani belső erőt, közösségépítő munkát. A Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat fokozatos, országunk teherbíró-képességével arányos kialakítására a Bethlen Gábor Alaphoz hasonló szerkezetű, azonos pénzügyi nagyságrendben, de különálló Népfőiskolai Alap létrehozására lesz javaslatunk a 2021. évi költségvetési év tárgyalásakor. Addig maradványpénzekből, pályázatokból folytatjuk az előkészületeket.
Kormányhatározat értelmében a Nemzeti Művelődési Intézet 2017. január elsejével megszűnt, feladatait a vele hosszú évek óta szakmai partnerségben álló lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriuma látja el. A Nemzeti Művelődési Intézet jogszabályban meghatározott feladatai kibővültek és beépültek a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány feladatai közé. Alapítványunk a szakmai feladat átláthatósága, valamint követhetősége érdekében elkülönítetten kezeli a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai feladatait, ezért annak ellátására önálló jogi és gazdasági szervezetet hozott létre. Így az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. viszi tovább a jogelőd intézményeinek csaknem hetvenéves szakmai örökségét, az általa képviselt értékeket, valamint biztosítja a területi és országos szintű közművelődési, szakmai szolgáltatás folytonosságát. Az új struktúra felállításának célja a magyar nemzetközösség egyetemes és helyi összetartó erejének növelése, a nemzeti egység elősegítése a Kárpát-medencében a közösségi összetartozás erősítésével, a helyi értékek támogatásával, az egyéni és közösségi képességek fejlesztésével.
Lakiteleken a Népfőiskola területén épül a Nemzeti Művelődési Intézet országos központja, amit a jövő esztendő áprilisában avatunk föl.
Az elmúlt években huszonhat hektárra bővült a Népfőiskola területe. Kormányzati támogatással a korábbi épületeket felújítottuk, és folyamatos munkálatok keretében 2022 elejére fejeződik be a beruházás.
A Népfőiskola megmarad, Hungarikum Ligetté bővül, új létesítményei segítik az önellátást. A gyógyvízre, gyógyvizes strandra utaló jelmondatunk pedig a Lakiteleki Népfőiskola szellemiségét fogalmazza meg: „Itt nem csak a víz gyógyít!”
És ez nem hiú ábránd, és ez már nem az álmodozások kora.
Elhangzott 2019. június 27-én A kulturális intézmények helyzete a kultúra támogatásában címmel rendezett konferencián, a Parlament Felsőházi termében.
Magyar Hírlap
Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!