- a Kárpát-medencei Népfőiskolai Vándortábor városunkba is ellátogatott
Böjte Csaba ferences szerzetes és Mága Zoltán hegedűművész kapta idén a Mindszenty-emlékérmet, amelyet Csehimindszenten a bíboros szülőházánál rendezett ünnepségen adott át szeptember 17-én Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke. Mága Zoltán nem csupán átvette az elismerést, hanem este a község római katolikus templomában nagy sikerű jótékonysági koncertet is adott, amelynek bevételét az emlékház felújítására költhetik.
A kitüntetettet és az ünneplőket, köztük a Kárpát-medencei Népfőiskolai Vándortábor résztevőit Fukszberger Imre Csehimindszent polgármestere köszöntötte, majd - mivel személyesen nem tudott megjelenni - felolvasták Böjte Csaba levelét. Ebben hangsúlyozta, hogy Mindszenty József példakép, akinek az elesettek, a szenvedők, az üldözöttek védelmében kifejtett tevékenysége útmutatást jelent. Imádkozik Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért, mert nagy szükség van a vértanúk, hitvallók boldoggá avatására, akik a mai eltorzult, kiüresedett világban eszményként állhatnak előttünk.
Mága Zoltán mindig azért emeli fel hangszerét, hogy Magyarország számára is elismerést szerezzen. Jótékonysági koncertekkel támogatta az árvízkárosultakat, és rendszeresen segíti a nehéz sorban élő roma gyerekeket, aki számára az ő élete és pályafutása pozitív példa lehet. Megkoszorúzták Mindszenty József szobrát a templom előtt, ahol V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője mondott köszöntőt. „Mindszenty Józsefet és a két kitüntetettet az köti össze egymással, hogy mindhárman nehéz sorból küzdötték fel magukat, életükkel, kiemelkedő teljesítményükkel pedig valamennyien azt bizonyítják, van értelme küzdeni, továbbá hittel és akarattal az élet minden területén lehet boldogulni, maradandót alkotni” – fogalmazott.
Ez alkalomból a Lakiteleki Népfőiskola Csehimindszenten rendezte meg több napos vándortáborát. Megidézték a résztvevők a helység híres szülöttének Mindszenty Józsefnek az életét szombaton Bérbaltaváron és Nagytilajon pedig Nagy Gáspár életét és költészetét, Oszkón pedig a Hegypásztor Kör vendégeiként a szőlőheggyel is megismerkedtek. A negyvenfős vendégsereget Vasváron a Békeházban Kovács Tilda polgármester köszöntötte, majd Dr. Zágorhidy Czigány Balázs múzeumigazgató mutatta be nekik a város történelmi emlékeit.
-aus-
Szeptember 17-én a népfőiskolai vándortábor egyik programjaként Lezsák Sándor a Békeházban találkozott a városi civilszervezetek és intézmények, valamint a kistérség és az önkormányzat vezetőivel. A jelenlévők tájékoztatót hallgattak meg a Lakiteleki Népfőiskola szellemiségéről, célkitűzéseiről és képzési programjairól.
A Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította, és álmodta meg a kilencvenes évek elején. Mozgósították a Nyugat- Európában és a tengerentúlon élő magyarokat, hazai és helyi támogatókat szerveztek, és több olyan nagyszabású vállalkozást indítottak útjára melyek nyeresége és a világ minden részéről érkező adományok segítségével folyamatosan épült a Lakiteleki Népfőiskola.
Ezt a négyhektáros területen fekvő intézményt az ország egyik szellemi fővárosának is nevezik. Európai rangú konferenciák, tudományos tanácskozások mellett a szűkebb haza, a Tiszamenti táj valóságát is fölmérő, elemző programoknak is rendszeresen fórumot ad. A magyar politikai és tudományos közélet szinte minden rangos képviselője tartott itt már előadást. Otthont ad az „Emigráció a hazáért „című állandó kiállításnak és a Rendszerváltó Archívum-nak. Közösségteremtésben és felnőttképzési módszereiben eredményesen ötvözi a dán, a finn, a svéd, és a német, valamint a két világháború közötti hazai népfőiskolai hagyományokat. A népfőiskolai Kollégiumok, szaktanfolyamok, speciális tartalmú képzések, szabadegyetemi formák, egy-egy szakma továbbképző – és érdekvédelmi fóruma mellett helyet kap itt a dolgozók gimnáziuma is, a kecskeméti Németh László Gimnázium kihelyezett tagozata. Az intézmény több olyan pedagógiai kezdeményezéssel írta be magát a neveléstörténetbe, amely méltán keltett országos közfigyelmet. Két évtizedes fennállásuk alatt egyedülálló közösségformáló és nevelő módszereket is teremtettek. Ezek tapasztalatainak és sikereinek továbbadását rendkívül fontosnak tartják más helyi közösségek számára - szögezte le Lezsák Sándor a találkozón. A társadalmi igény utolérte a Népfőiskola törekvéseit. Az élethosszig tartó tanulás, képzés sajátos formája például a Mindszenty Kollégium. A képzésen résztvevő katolikus, egyetemista és diplomás fiatalok uniós jogismereteket, alkotmányismeretet szerezhetnek, amelynek része a parlamenti gyakorlat és egy egyhetes brüsszeli tanulmányút is. Hasonló tanfolyam indult a protestáns fiataloknak Bethlen Gábor Kollégium címmel. Kitűnő konyha, teniszpálya, uszoda, edzőterem és sok más egyéb szolgáltatás közül válogathat a látogató. A Népfőiskola és tágabb környezete mindig egymást erősítik. A népfőiskolai dolgozók többsége lakiteleki, és számukra ez nemcsak jövedelmet biztosító munkahely, napi munkájukkal közéleti stílust is képviselnek.
2002-ben Lakiteleki Népfőiskola kapta meg Magyar Örökség Díjat.
Lezsák Sándor politikusként és a Lakiteleki Népfőiskola vezetőjeként is arra buzdította a jelenlévőket, hogy segítsék elő Vasváron is egy ilyen intézmény létrehozását, hiszen mint fogalmazott erre itt megvan az a szellemi muníció és közösségi aktivitás, mely a siker záloga lehet. Példaként említette a már a nevében is Vas-Vár Örökség Népfőiskola Egyesület, az Oszkói Hegypásztor Kör, a Vasvári Domonkos Alapítvány mással nem pótolható munkásságát. „Nem véletlenül lett Vasvár a Kultúra Magyar városa” - mondotta befejezésül, majd a meghívottak is kifejtették véleményüket a hallottakról.
Egyetértettek, hogy ennek a térségnek is nagy szüksége volna a mezőgazdasági ismeretterjesztés, a gazdaképzés, kisvállalkozói ismeretnyújtás népfőiskolai keretek közt való beindítására. A népfőiskolák mindenütt jelentős segítséget adnak a közhasznú, jövedelempótló, háztáji, otthoni foglalatosságokhoz, így a kézművesség, kismesterségek, méhészkedés műveléséhez a szőlő- és gyümölcstermelés valamint feldolgozás fellendítéséhez. A munkaügyi központokkal együttműködve részt vesznek a mezőgazdasági munkanélküliek és a településfejlesztő helyi önkormányzati ügyintézők képzésében. Ehhez azonban helyi értéktár keretében számba kell venni a meglévő táji és szellemi adottságokat. és meg kell határozni, milyen arculatot és szakirányt jelenítsen meg egy leendő helyi népfőiskola.
A jelenlévők megállapodtak abban, hogy munkacsoportot alakítanak ezen kérdések megvitatására és a javaslatok kidolgozására. Ezen kívül további előadásokat hallgatnak meg és konzultációkat szerveznek a téma jeles szakértőinek bevonásával. Lezsák Sándor üdvözölte a szándékot és segítséget ígért a kezdeményezés sikerre viteléhez.
A munkacsoport meg is kezdte munkáját elsőként egy stratégiai program kidolgozásával. Tevékenységüket hamarosan - az ügyet elősegíteni és támogatni kívánó - polgárok és szervezetek számára nyitottá kívánják tenni.
Október 20-án Dr. Balázsi Károly ny. főiskolai tanár, település és közösségfejlesztő szakember volt a munkacsoport vendége, aki a népfőiskolai mozgalom múltjáról és jövőjéről tartott előadást.
Magyarországon a népfőiskolák virágkorukat a két világháború között élték. A népi írók által is meghirdetett küldetésük a „Jobb polgárt, jobb hazafit és jobb embert nevelni” (Móricz), az önművelésre való ösztönzés, a vallási szellemű erkölcsi nevelés, a gazdaképzés volt; olyan jól felkészült, önállóan gondolkodó fiatalok „közösségvezetőkké” képzése, akik felelősségtudó tagjai lesznek a helyi egyesületi és önkormányzati testületeknek.
A népfőiskolák szülőhazája Dánia. Megalkotója, nevelési programjának megfogalmazója Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (1783-1872) dán evangélikus lelkész, költő, történész, népművelő volt, aki három pillérre alapozta elgondolását.
A keresztény hitéletre, az Istennel való párbeszédre egy olyan iskolában, amely az embereket át akarja formálni. A második elem a hazafiasságra nevelés, a nemzeti hagyományok megismertetése és továbbvitele. Legfontosabb mégis talán a megélhetés elősegítése, hiszen a gyarapodás, a családról való gondoskodás, az önellátás Istennek tetsző állapot. Ezért a mozgalom szellemi, erkölcsi gondozásában, anyagi támogatásában az egyházak és szervezeteik vitték és viszik a vezető szerepet.
Dr. Balázsi Károly úgy ítélte meg, hogy a Lakiteleki Népfőiskola nyomdokain haladva most kedvező a társadalmi háttér egy Vasváron létesítendő népfőiskolához. Ehhez azonban rengeteg előkészítő munkát kell még elvégezni, melyhez felajánlotta szakmai támogatását.
Valami hát elkezdődött az ügyben. A civil kezdeményezés előrehaladásáról lapunk a továbbiakban is beszámol majd.