SZDSZ-jelenség – Szemben a nemzeti gondolattal

Részletek Készült: 2018. április 05. csütörtök, 08:54 Március 28-án Latorcai Csaba mutatta be Halmy Kund, Orosz Tímea és Fricz Tamás által írt és szerkesztett, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum gondozásában megjelenő: Az SZDSZ - jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején című tanulmánykötetet az intézet zsúfolásig megtelt konferenciatermében.

Március 28-án Latorcai Csaba mutatta be Halmy Kund, Orosz Tímea és Fricz Tamás által írt és szerkesztett, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum gondozásában megjelenő: Az SZDSZ - jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején című tanulmánykötetet az intézet zsúfolásig megtelt konferenciatermében.



Dr. Bíró Zoltán bevezetőjében elmondta, hogy eleinte gondot okozott nekik, miként lehet ezt a témát tudományosan feldolgozni. Munkatársai jó módszert alkalmaztak; az SZDSZ saját dokumentumaira, nyilatkozataira, programbeszédeire építve készítették el a kötetet. Tehát nem légből kapott állításokat olvashatnak a könyvben, hanem az SZDSZ-esek kijelentéseit sorolják fel, amihez a szerkesztők értelmező gondolatokat és dokumentumokat tettek hozzá.

„Huszonnyolc évvel ezelőtt, az első szabad választások második fordulója pontosan április 8-ára esett. Szimbolikus dátum volt, mert a magyar választópolgárok éppen Antall József születésnapján, majdnem negyven esztendő kommunista diktatúrája után, élhettek először demokratikus választójogukkal. Azzal a joggal, amely közel fél évszázadon keresztül meg volt béklyózva. A magyar emberek bátorsága, a haza és a demokrácia tisztelete pedig meghozta a gyümölcsét. Lezártuk magunkról a szovjet rabigát. Magyarország újra szabad és független állam lett Európa szívében” – kezdte beszédét Latorcai Csaba a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Kihangsúlyozta, hogy a rendszerváltozásig hosszú utat kellett megtenni. Hiszen a szabadságot nem ajándékba kaptuk, harcolnunk, küzdenünk kellett érte. A küzdelmeket tankkal, árulással vérbe fojtották. „A rendszerváltozás 1956-ban kezdőzött, amikor hőseink a hazáért és a nemzetért életüket feláldozva harcoltak egy szebb és jobb magyar jövő reményében. E példátlan bátorsága Magyarország kormánya ma is örökségként tekint, ezért tartottuk fontosnak, hogy alaptörvényünk nemzeti hitvallás részében rögzítsük «mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki.» Az első szabad választások után nagyon hamar kiderült, hogy a két nagy rendszerváltó párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége közül melyik kívánja valójában hazánk érdekeit képviselni, s melyik kiszolgáltatottá tenni, ellehetetleníteni. Hamar kiderült az is, hogy a két párt közül melyik tagadta meg kőbevésett becsületét, és kiradírozva mindazokat az értékeket, és követeléseket, amelyekért az 1980-as évek végén az utcákon tüntettek és a tárgyalásokon képviseltek” – fogalmazott Latorcai. A helyettes államtitkár az 1990-es taxisblokádra emlékeztetett, amely teljesen egyértelmű üzenet volt; káoszt teremteni az országban, és mesterségesen előidézett válsággal megbuktatni a demokratikusan megválasztott magyar kormányt.

Az SZDSZ politikai karrierje 2009-ben véget ért. Hiszen a választópolgárok „persona non grataként” tekintettek képviselőjelöltjeikre, az európai parlamenti választáson csúfos kudarcot vallottak. Egy mandátumot sem szereztek. A politikai lejtmenetet a 2010-es országgyűlési választás követte. Két évtizednyi parlamenti „munka” után a szabaddemokratáknak egy mandátumot sem sikerült megszerezniük. 2014-ben pedig a párt végleg megszűnt; élt 26 évet. Ezután Latorcai Csaba arról beszélt, hogy a RETÖRKI-t a kormány azzal a céllal hozta létre, hogy a szakértő történész kollegák kutatásain keresztül feltárja és bemutassa a rendszerváltás fontosabb előzményeit, meghatározó személyeit, az események alakítóit. Az SZDSZ - jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején tanulmánykötet mérnöki precizitással ismerteti az SZDSZ alapítását, politikai tevékenységét a késő Kádár-rendszertől egészen a párt 2014-es megszűnéséig. Majd a könyv ismertetése következett: „Halmy Kund az SZDSZ-ről és annak magyar társadalmi jövőképéről írt. Rámutat arra a fontos magyar virtusra, amely századokon, történelmi korszakokon keresztül bennünk élt, és a mai napig bennünk él; a szabadság, de főként az erős függetlenség iránti vágy. Hiszen az ember szabadságvágya egyidős az emberiség történetével. Orosz Tímea munkájában a szabaddemokraták sajtómegjelenéseit és azok visszhangjait vizsgálja, publikálja a párt korai éveiből. Ezáltal ismerhetjük meg az SZDSZ valódi múltját. Fricz Tamás politológus, az Intézet főmunkatársa arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen Magyarországot akart az SZDSZ. Ez a válasz azért is fontos, mert a rendszerváltást követően az SZDSZ három cikluson keresztül koalíciós partnerként működött együtt a Magyar Szocialista Párttal. Fricz Tamás munkája azért is fontos Latorcai szerint, mert minden olyan tényezőt bemutat, amely alapján tevékenykedett az SZDSZ. Tanulmánya segítségével könnyebben megérthetjük a liberális párt koncepcióit, hogy milyen Magyarországot képzeltek el. A liberális párt olyan Magyarországot akart, amely elfelejti nemzeti hagyományait, lemond a határon túli magyarságról, mert a nemzettudatot avíttnak, elvetendőnek tartották. Az SZDSZ olyan Magyarországot akart, amely vakon követi a nyugati, az atlanti politikai mintákat, intézményi struktúrákat – ezeket gondolták egyedüli iránymutatóknak, modernnek. „Az Intézet által megjelentetett újabb kiadvány által közelebbről tudjuk nemcsak megismerni, hanem újra át is élni azt a sorsfordító időszakot, politikai történeti jelentőségű korszakot, amelyet rendszerváltásnak hívunk.”

Bár az SZDSZ megszűnt, de azért a szellemisége tovább él – hívta fel a figyelmet Bíró Zoltán. Már az 1980-as évek végén is az volt a nagy ütközőpont az MDF és az SZDSZ között, hogy miként viszonyulunk a nemzethez.

Latorcai Csaba zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy az idei április 8-ai országgyűlési választás nem kevésbé fontos és meghatározó lesz hazánk jövője szempontjából, mint volt az 1990-ben. Az országgyűlési választások tétje az, hogy Magyarország megmarad-e Európa legbiztonságosabb országának, és hogy folytatódhat-e az a sikeres gazdaságpolitika, amely az elmúlt esztendőkben fejlődési pályára állította hazánkat. Huszonnyolc esztendő után, április 8-a újra arról szól, hogy megőrizzük-e szabadságunkat, függetlenségünket és biztonságunkat.

 

Medveczky Attila
Magyar Fórum


Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!