– A kör megalakulásakor azt a szellemi, lelki nemzetmentő célt tűzte ki maga elé, melyet ugyanilyen formában a Lakitelek Népfőiskola is képvisel, s amelyet a mai napig sikeresen meg is valósított.
Nem véletlen, hogy amikor felvetődött az ötlet, hogy a tizenötödik évfordulóra tartsunk egy ünnepi összejövetelt, szimbolikája miatt elsőként a Lakitelek Népfőiskola tűnt a legmegfelelőbb helyszínnek – hangsúlyozta köszöntőjében Dux László, az egyesület elnöke, aki egyúttal köszönetet mondott Lezsák Sándornak a szívélyes vendéglátásért.
– Boldog születésnapot, kedves Professzorok Batthyány Köre! – kezdte köszöntőjét a házigazda Lezsák Sándor.
– Legyen ez a születésnap egyben az újjászületés napja is, hiszen minden születésnapban benne van az ígéret, a lehetőség, hogy amit eddig tettek vagy próbáltak tenni, az új formában, új lehetőségek közepette fejlődjön, s megerősödve újabb és újabb területeket hódítson meg az a szándék, amellyel megszületett a Batthyány-kör, hogy valóban a tehetség, a tudás érvényesüljön és kapjon lehetőséget, úgy hazánkban, mint az egész Kárpát-medencében.
A köszöntők után a résztvevő professzorok és családtagjaik Lezsák Sándor vezetésével megtekintették a Népfőiskola nevezetességeit: a Szent István kápolnát, a 20. század vértanú püspökeinek panteonját, a Széchenyi- és a Mindszenty-emlékszobát, majd visszatértek a Kölcsey Házba, ahol a korábbi elnökök és az alapító atyák idézték fel az elmúlt másfél évtized történéseit.
A visszaemlékezést Pálinkás József atomfizikus, egykori oktatási miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke kezdte. Elmondta: tizenöt éve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egyik professzori vacsoráján Taxner Ernő vetette fel egy olyan szervezet létrehozásának a gondolatát, amely nem kifejezetten konkrét oktatási, tudományos célt tűz maga elé, inkább megpróbálja összefogni azokat a magyar felsőoktatásban dolgozó professzorokat, akik fontosnak tartják a nemzet felemelkedését. – Nem pártot akartunk létrehozni, csupán fórumot, lehetőséget kívántunk teremteni mindazoknak, akik tekintélyüknél, tudásuknál fogva képesek egyfajta szellemiség közvetítésére és megjelenítésére – szögezte le Pálinkás József.
A találkozón jelen volt és felszólalt az ötletgazda alapító tag: Taxner Ernő is. Őt Náray-Szabó Gábor és Lovas Rezső követte.
A délelőtti felszólalók sorát Visy Zsolt zárta. A régészprofesszor emlékeztetett a törökök felett aratott 1456-os nándorfehérvári győzelemre. Mint fogalmazott: „Ez a részint magyar, részint nemzetközi összefogással elért diadal, olyan jelentőségű, amire ma is büszkén emlékezhetünk.” Javasolta, hogy a közelmúltban nemzeti emléknappá nyilvánított június 4-hez hasonlóan, június 22. is legyen emléknap: a nándorfehérvári diadal emléknapja. Ez némiképp kiegyenlíthetné a jelenlegi szomorú mérleget – tette hozzá. A résztvevők egyhangúlag támogatták Visy Zsolt javaslatát. Mi több, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felajánlotta, hogy személyesen terjeszti az indítványt a Tisztelt Ház elé.
Délután Kurutzné Kovács Márta összegezte az elmúlt tizenöt év történéseit, majd néma felállással emlékeztek a kör elhunyt tagjaira.
Végezetül Dux László bejelentette: mivel a közelmúltban államtitkári feladatokkal bízták meg, átmenetileg felfüggeszti elnöki tevékenységét.
Az esemény a Népfőiskola éttermében zárult, ahol hat évfordulós torta várta a résztvevőket.
Szász András
