Ezért szükséges megismerni a közép-európai népek irodalmát. December 5-én délután az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatkozott be a Lakiteleki Népfőiskola Németh László közép-európai fordítótábora egy felolvasóest keretén belül.
„Az Országos Idegennyelvű Könyvtár gyűjteményének jelentős részét teszik ki a fordításokat tartalmazó dokumentumok. Gyűjtőkörének fontos elemei a fordítások, s könyvtárunk működése során kiemelten figyeljük ezt a területet”- kezdte köszöntőjét Horváth István a könyvtár főigazgató-helyettese. Kiemelte, hogy a műfordítás az irodalom egyik legnagyobb kihívással járó szegmense. Ugyanakkor a műfordítás nagyon sok izgalmas kérdést vet fel. Erre egy példa, hogy tavaly egy szerb kötet bemutatása során a szerző saját maga magyarra fordította művét, de nem tudta eldönteni, hogy a fordítás új műnek tekinthető-e, vagy „csak” fordításnak. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgató-helyettese így folytatta: „minden tiszteletem azoké a bátor vállalkozóké, akik éreznek magukban annyi erőt, és olyan jól ismerik a két nyelvet, a két kultúrát, hogy képesek átadni egy mű üzenetét egy másik nyelven egy másik kis világnak. Hiszen a nyelvek különálló kis világok. A fordítások lehetnek ezen világok közti átjárók.” A könyvtár szakmai segítséget nyújt a Németh László fordítókörnek is.
„Kilenc éve alakult a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány, s az indulásnál rendkívül fontos szerepet játszott a Kurultaj támogatása. Mostanra viszont a Kurultaj önállósodik, és így a felszabaduló támogatási összeget más nemes célokra tudjuk felhasználni. Az Alapítvány több rendezvényt, és intézményt is támogat, így a Németh László műfordítói körét is. A nyári tábor helyszíne pedig a Lakiteleki Népfőiskola” – tudtuk meg Tóth Istvántól, a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány kuratóriumának elnökétől. A nevezett Alapítvány szerződésben áll a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal. Október végén rendeztek egy nagyszabású geopolitikai konferenciát Lakiteleken, amiben az volt a bravúr, hogy oroszok és ukránok egy asztalhoz ültek. A határon túli magyarsággal kapcsolatos programokat is támogat az Alapítvány, és könyvek kiadásához járultak hozzá.
„Éppen idén emlékeztek meg Csehországban és Szlovákiában politikusok, történészek egy olyan állam megalakulásának a 100. évfordulójáról, ami már nem létezik” – kezdte beszédét Kiss Gy. Csaba a Németh László tábor szakmai vezetője, az irodalomtudományok kandidátusa, művelődéstörténész. A tábor működéséről megtudtuk, hogy nyelvi műhelyeket alakítottak ki. A december 5-ei rendezvényen jelen volt Hanzelik Gábor, a cseh - és Garajszki Margit, a szlovák műhely vezetője.
Előbbi részleteket olvasott föl Jan Urban cseh történész-újságíró esszéjéből, A csehszlovák álomból. Urban ebben leírja, hogy ez az álom, sajnálatos módon soha nem vált valóra. Vajon mi értelme volt lerombolni a Monarchiát? – teszi fel a kérdést a szerző. S azt sem érti, miért kellett szétverni egy állam jól működő infrastruktúráját. Majd Urban azzal folytatja, hogy 1918 után a háború folytatódott, csupán más eszközökkel. A győztes hatalmak semmit sem tettek a kontinens gazdasági és társadalmi stabilitásának újrateremtésének érdekében. Bírálta Masaryk politikáját is, aki eleinte egy svájci mintájú államban gondolkodott, később a vesztesekkel szemben a legradikálisabb követeléseket fogalmazta meg. Ráadásul a csehszlovák nemzet soha sem létezett. A csehszlovák állam saját lakosságának legalább felének akarata ellenére jött létre- mindez Jan Urban álláspontja. Kiss Gy. Csaba leszögezte, hogy az esszé sok kritikus önreflexiót tartalmaz a cseh történelemmel kapcsolatban.
Ezt követően a horvát műhely két fordítását olvasták fel. Dobrica Cesarić: Kiskávéház című versét (ford: Marcac Borna, Trubics Lilla) és Danijel Dragojević: Légy c. prózaversét. Az utóbbit a horvát műhely fordította. A lengyel költő, Julian Tuwim: Szemüveg c. versét Kiss. Gy. Csaba olvasta fel. A verset Priszlinger Nóra fordította magyar nyelvre.
A szlovák műhelyben idén fordították le Selmeci levelek címmel azt a kis könyvet, aminek eredeti címe: Rövid levelek egy városhoz. A szerzője Magda Vásáryová színésznő és diplomata, akit sokan ismernek a Sörgyári capriccio c. filmből. A színésznő Selmecbányán született és édesapja emlékére írt egy kis könyvet. A Selmeci levekből Garajszki Margit olvasott fel részleteket. Mikor már „apám rokkant nyugdíjas volt, minden reggel odaült az íróasztalához azzal az elhatározással, hogy végre megírja a könyvét Selmecről. Négyszer igazította meg a székét, hogy kényelmesebben üljön…Nyomtatott nagy betűkkel leírta: Selmec. Ezután felállt. Ivott egy korty vizet, sóhajtott, és egy megsárgult papírlapokkal teli táskában kezdett kotorászni. Beleolvasott a papírokba, de állva maradt, felvette a telefont, de nem őt keresték. Benézett a konyhába, hogy áll az ebéd, s hosszan nézett ki az ablakon. Nem ment neki az írás. Egyedül nem. Szüksége volt az emberekre, hogy mesélhessen nekik, hogy felvidítsa, megnevetesse őket. Ki tudja, mit szólna, ha elolvasná ezt a könyvet? Nem írhattam le azt, amit ő írt volna.”
Szerkesztőségünk munkatársa felvetette, hogy Arany, Petőfi idején is vitatkoztak azon, hogy egy műfordítónak a magyar nyelvet kell minél tökéletesebben ismernie, vagy pedig azt a nyelvet, amiről fordít. Tehát mi a jelenlévők álláspontja? Garajszki Margit azt válaszolta, hogy egyértelmű, hogy a magyar nyelvet szükséges minél jobban ismerni. 13 évig élt Pozsonyban, jól tud szlovákul. De mindig sokkal magabiztosabban fordít magyarra. Azt is leszögezte, hogy nem elég csak az idegen nyelv tudása. Jó, ha a fordítók ismerik az adott kulturális légkört. A Selmeci levelek fordítása alatt is erre törekedtek.
Kiss Gy. Csaba zárszavából megtudtuk, hogy mostanra annyi értékes fordítás gyűlt össze, hogy a 2019-es tábor egyben könyvbemutató lesz. Addigra megszületik a műfordító tábor első antológiája.
(Fotón: Tóth István, a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Kiss Gy. Csaba az irodalomtudományok kandidátusa, művelődéstörténész, a Németh László tábor szakmai vezetője.)
Medveczky Attila
Magyar Fórum
Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!