A levéltárak rangjára emelkedik a RETÖRKI

2021.február.04. Csütörtök

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyenek voltak a kommunista diktatúra évtizedei, megérthetjük, hogy a rendszerváltás, hibái ellenére, a szabadságot és a demokráciát hozta el számunkra – mondta Nyári Gábor történész, az intézet főigazgatója.

Mérföldkő, hogy már a Népfőiskola Alapítványhoz tartozunk: most ugyanis lehetőségünk nyílt arra, hogy az archívumunkat külön szervezeti egységgé alakítsuk, ezzel közelebb kerülve ahhoz, hogy a közeljövőben levéltári rangra emelhessük – mondta lapunknak Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatója, aki a januári fenntartóváltás mellett a kinevezése óta eltelt egy év tapasztalatairól és a tervekről is beszámolt.

                                               

                                                   Lakitelek a rendszerváltó folyamatok ikonikus helyszíne – mondta Nyári Gábor

                                                                                            Fotó: MH/Katona László

 

– Január elsejével a RETÖRKI a Népfőiskola Alapítványhoz kerül nonprofit gazdasági társaságként. Milyen előnyök származnak ebből?

– A váltásnak volt egy szakmai, illetve egy szimbolikusnak tekinthető oldala. Ez utóbbival kezdeném: Lakitelek a rendszerváltó folyamatok ikonikus helyszíne, amely valamilyen módon minden 1990 előtti demokratikus ellenzéki csoporthoz kapcsolódik.

Kézenfekvő, hogy egy olyan kutatóintézet, amely elsődlegesen a rendszerváltással foglalkozik, kötődjön ehhez a helyszínhez. A szakmai indokok pedig részben épp ebből a történelmi, szimbolikus kapocsból adódnak. A Népfőiskolával és a helyszínnel a hátunk mögött sok ajtó nyílhat ki mind idehaza, mind külföldön.

– Például?

– Még több érintett személyt szólaltathatunk meg, további források kerülhetnek archívumunkba. Emellett pedig lehetőségünk nyílik arra, hogy szorosabb együttmű­ködést alakítsunk ki a Népfőiskola Alapítványhoz tartozó további szervezetekkel, legyen szó a Nemzeti Művelődési Intézetről, az Antológia Kiadóról vagy épp a Dunaversitas Egyesületről. Ennek jegyében az idei évben már közösen szervezzük a 20. Lakiteleki Filmszemlét, Sára Sándor emlékének szentelve.

– Az Antológia Kiadó eddig is több kiadványukat jelentette meg. Az elmúlt hét évben a Népfőiskola Alapítvány és az intézet között milyen kapcsolat volt?

– A RETÖRKI 2013-as alapításától kezdve a Népfőiskola Alapítvány egyik legfontosabb szakmai partnere. Nem titok, hogy elnöke, Lezsák Sándor részt vett az intézet létrehozásában, az archívumunk alapját az általa letétben elhelyezett dokumentumok adták, illetve Lakiteleken található a levéltárépületünk is.

– Hogyan hat a változás az intézet mindennapjaira?

– Nem befolyásolja a mindennapi munkát: a központunk ugyanúgy Budapesten marad, mivel a saját kutatóink számára biztosítanunk kell a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges levéltárak, könyvtárak és egyéb gyűjtemények elérését, valamint a külsős kutatók számára archívumunk szolgáltatásait.

A szervezet szempontjából viszont mérföldkő a váltás. Most ugyanis lehetőségünk nyílt arra, hogy az archívumunkat, amely eddig „csak” egy osztályként működött, külön szervezeti egységgé alakítsuk, ezzel közelebb kerülve ahhoz, hogy a közeljövőben levéltári rangra emelhessük.

– Mennyire egyeztethető össze az intézet profiljával huszadik századi történelmünk kutatása, eredményeinek bemutatása, amire az utóbbi hónapokban szintén hangsúly került?

– A rendszerváltás időszaka, illetve az ekkor végbemenő események fontossága nem érthető meg, ha huszadik századi történelmünket nem egybefüggő, egymáshoz kötődő folyamatokként kezeljük. Véleményem szerint ehhez vissza kell mennünk egészen 1918-ig, az első világháborús vereségig, az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáig, amelyet magyar szempontból a vérzivataros huszadik század kiindulópontjának tekinthetünk.

Csak akkor tudjuk igazán megérteni, hogy a rendszerváltás, minden hibája ellenére, a szabadságot és a demokráciát hozta el nekünk, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyenek voltak előtte a kommunista diktatúra évtizedei. Az intézet célja és feladata, hogy mindezeket a folyamatokat vizsgálja, bemutassa.

– Mit tart a legfontosabb témáknak?

– Röviden erre azt felelném, hogy az előbb is említett összefüggések miatt, mindent. Nyilván mi ezeket az eseményeket elsősorban olyan módon vizsgáljuk, hogy milyen hatással voltak a rendszerváltásra, melyek a kapcsolódási pontok.

–  A RETÖRKI főigazgatójaként mik voltak az első év tapasztalatai? A járványhelyzethez hogyan tudott alkalmazkodni az intézet?

– Tavaly január 1-jén kezdtem meg a munkát a RETÖRKI-ben, és alig pár hét múlva már a világjárvánnyal küzdöttünk. Ennek ellenére, úgy gondolom, hogy összességében kifejezetten jól teljesített az intézet, és ez elsősorban a kollégáimnak köszönhető, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy ilyen körülmények között is igencsak kitettek magukért.

Egyébként a járványtól függetlenül épp elkezdtük kialakítani azokat a technikai körülményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkatársaink távolról is elérhessék a munkájukhoz szükséges anyagokat. A tesztelés viszont már élesben ment. A járvány alatt igyekeztünk mi is minél hangsúlyosabban megjelenni a digitális térben, többek között mindenki számára ingyenesen elérhetővé tettük eddig megjelent köteteinket a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

– Sikerült ezzel fiatalabb generációkat elérni, megszólítani?

– A tavalyi év legnagyobb intézeti projektje a RETÖRKI Kronológia – A rendszerváltás mérföldkövei tematikus honlap, valamint az ebből megjelenő kötet létrehozása volt. A Kronológiát kifejezetten úgy alakítottuk ki, hogy hatvankét szócikk, illetve az ezekhez tartozó dokumentumok, fotók, videók segítségével a rendszerváltás gerincét mutassuk be olyan módon, ami a mai fiatalokat is megfogja, ezzel mélyítve tudásukat és árnyalva a történelmünkről alkotott képüket.

Eddig pozitívak a visszajelzések, illetve a statisztikák alapján egy-egy látogató hosszú perceket tölt el a honlapon, ami azt jelenti, hogy érdekli a tartalom. Emellett még a pandémia első időszakában, az érettségi előtt tettük közzé a Rendszerváltástól rendszerváltásig című videósorozatunkat, amelynek tizenkét, egyenként negyedórás epizódjaiban Magyarország huszadik századi történelmét igyekeztünk bemutatni, ezzel segítve a digitális tanrendre átálló diákokat.

– Az intézet Rendszerváltó Archívum című folyóirata megújult keretek között, digitális formában is elérhető. Milyen tartalommal, hol és milyen időközönként jelenik ez meg?

– Évente négy szám jelenik meg, mindegyik egy-egy témára össz­pontosítva. A tavalyi évben megújult a folyóirat arculata, de még fontosabb, hogy a szerkezete is. Létrehoztuk az elismert szakemberekből álló szerkesztőbizottságot, illetve új rovatokat indítottunk útjára.

Büszkék vagyunk arra, hogy tavaly szerzőink között köszönthettük Kásler Miklós miniszter urat, aki a trianoni békediktátum utáni talpra állásról osztotta meg gondolatait. Az idei évben is négy lapszám fog megjelenni, amelyek közül kettőt szeretnék kiemelni.

A júniusi szám a harminc évvel ezelőtti szovjet csapatkivonás apropóján fogja vizsgálni a megszállás végét, illetve a Szovjetunió szétesését, míg az októberi lapszámot az ötvenhatos forradalom hatvanötödik évfordulójának szenteljük. A lap elérhető a honlapunkon digitális formában, illetve ingyenesen juttatjuk el a legtöbb könyvtárba, közgyűjteményekbe, kutatóhelyekre, egyetemekre.

– Milyen konkrét terveik, elképzelései vannak az idei esztendőre?

– Az idei évben amellett, hogy folytatjuk a már megkezdett egyéni és csoportos kutatásainkat, elsősorban a fentebb említett két évfordulóra, a Szovjetunió szétesésére és a forradalom évfordulójára koncentrálunk. Utóbbi kapcsán úgy szeretnénk tovább fejleszteni a Kronoló­giát, hogy kifejezetten a forradalom és a rendszerváltás kapcsolatát vizsgálva jelentetünk meg újabb szócikkeket, illetve kötetet.

A mostani és a következő év igazán nagyszabású projektje az a hatkötetesre tervezett forráskiadvány-sorozat, amely egyebek mellett az MSZMP Politikai Bizottságának 1989-es, szó szerinti jegyzőkönyveit fogja tartalmazni. De azon is dolgozunk, hogy további ismeretterjesztő munkáinkkal a társadalom minél szélesebb rétegeihez juthassunk el.

Vitéz Anita

https://www.magyarhirlap.hu