A neves szőlőnemesítő hazánk és Európa szőlészetének és borászatának megmentőjeként végezte munkáját, amikor a filoxéra vész pusztította a szőlőtőkéket. Ezért munkássága a „világörökség” szerves részévé vált és a Magyar Nemzeti Értéktárba került.
A megemlékezésen Lezsák Sándor a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a megjelenteket és hangsúlyozta, hogy régiónkban több mint ezer éves hagyománya van szőlőtermesztésnek, a borászatnak. Mathiász János kiemelkedő személyisége az alföld térségének, aki mélyen szerette és erősen kötődött az itteni vidékhez, egyfajta Génius Loci. A homoki szőlőkultúrát ápolta, fejlesztette, előbbre vitte.
Dabasi Gábor a borrend tiszteletbeli nagymestere a megemlékezésen többek közt elmondta:
- A 83 éves korában elhunyt tudós korszakalkotó szőlőnemesítő munkát végzett, 3700 új fajtát hozott létre elhivatott-kitartó munkával. Közülük a legnépszerűbb, a ma is termesztésben lévő, sokak által kedvelt szőlőskertek királynője és a csabagyöngye. . Neki köszönhetően értékelődött fel a homokos területek szőlőtermesztésre alkalmassága. Mathiász János az utána jövő szőlészek generációinak mutatott utat.
Mathiász Tivadar, a híres előd dédunokája is jelen volt a koszorúzáson. A lakiteleki népfőiskola kőbe vésett emléket is állított a kutatónak nemzeti panteonjában. A Mathiász név a futóhomokban maradandóbb lesz, mintha márványba vésték volna. - mondta a leszármazott.