Duray Miklós (1945-2022)

     Duray Miklós halálával a Felvidék az egyik legmeghatározóbb „oszlopát” veszítette el. Aki ismerte őt, tudja, nem túlzás azt mondani: az a típusú ember volt, aki egy nap alatt legalább kettőt élt. Ritkán lehetett őt otthon találni, tétlenül pedig soha – írta a lap.

     Majd mint folytatta: „Ismerősei, s azok, akiket barátságával tüntetett ki, számíthattak a néha egészen képtelen időpontokban érkező telefonhívásokra, melyek mindig izgalmas és tanulságos beszélgetést jelentettek, kezdve a kőkemény aktuálpolitikától a nemzetpolitikán-nemzetstratégián át a világ ügyes-bajos dolgaiig. Beszélt, írt, tanított, rendszert váltott, az élen állt, amikor ez akár életveszélyes is lehetett, de tudott háttérbe is vonulni, ha ezt kívánta meg tőle a közösség érdeke.”

     Duray Miklós 1965-től fogva aktívan politizált. Bár tanulmányait a prágai tavasz eseményei megszakították, 1971-ben szerzett geológusdiplomát, majd doktori címet 1977-ben.
     Már diákkorától aktív közéleti szerepet vállalt – emlékeztetett az Új Szó magyar nyelvű szlovákiai napilap –, elnöke volt a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubnak, csatlakozott a Charta ’77 aláíróihoz (akik az emberi jogok csehszlovákiai megsértése ellen tiltakoztak, aláíróit a kommunista hatalom üldözte – a szerk.) megszervezte az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát (amely keretében tiltakoztak a szlovákiai magyar oktatás leépítése ellen). 1990-ben megalapította az Együttélés Politikai Mozgalmat, később pedig az MKP (Magyar Közösség Pártja) elnöke lett.

     Az első csehszlovák demokratikus parlamenti választáson 1990 májusában, szlovákiai viszonylatban a második legnagyobb támogatottságot élvező politikus volt. 1992-ben újra megválasztották, 1994-től 2010-ig a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában volt képviselő. A Magyar Koalíció parlamenti frakciójának elnöke volt 1994-től 1996-ig.
     Duray Miklós 1998-ban a Magyar Állandó Értekezlet alapötletének megfogalmazója, létrehozásának egyik kezdeményezője volt.

     Emellett tőle származik a magyarigazolvány-rendszer alapötlete is. A törvény elfogadása után az 1-es sorszámú magyarigazolvány birtokosa lett.

     Duray Miklós több díjat és kitüntetést is kapott, így többek között a Bethlen Gábor-díjat (1988); a Magyar Köztársaság Aranyérmét (2000); a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (2001) és a Szent István-díjat (2003).

(Forrás: Magyar Nemzet)