Kassai Lajos: Szeretem a hazámat, de vérzik érte a szívem!
2023.február.21. Kedd
– Amikor elkezdtem a lovasíjászattal foglalkozni és láttam, elindítója leszek egy új sportágnak, harci művészetnek, rögtön feltűnt valami. Magyarországon rengeteg magot elvetettek, a nagyja szárba is szökkent, néhány még virágba is borult, de a termést, szinte kivétel nélkül, máshol és mások aratták le. Feltettem magamnak a kérdést, az általam elvetett magokból származó gyümölcsöket le tudjuk-e majd Magyarországon szüretelni? Eljutunk-e a végkifejletig? Ahogy haladt előre a történet, egyre-másra jöttek a buktatók, rájöttem, mi, magyarok vagyunk önmagunk igazi ellenségei – mondta Kassai Lajos, a modern kori lovasíjászat megteremtője a Magyar7 legújabb számában.
Kassai Lajos Fotó: Penovác Károly
Hozzátette, hogy olyan transzgenerációs traumák hatják át a nemzetet, amelyekkel képtelenek vagyunk megbirkózni. Kiemelte, hogy generációról generációra hatnak a nácizmus és a kommunizmus traumái, megmérgezik emberi kapcsolatainkat, és visszatér az eredeti kérdésre, hogy a közéletet is nagyban befolyásolják. – Ki kell mondanunk, beteg a magyar néplélek. Minden népnek megvan a maga baja a világgal, de engem elsősorban Magyarország érdekel. Ez egy csodálatos ország, csodálatos emberekkel. Én a hazámat feltétel nélkül szeretem, a magyar végtelenül tehetséges nép, viszont azt látom, nem tud a képességeinek megfelelően teljesíteni. Ez a lelki betegségünk egyik fő ismérve. Egyszerűen érdekel, mi lehet az oka, erről szólnak a közéleti szerepvállalásaim. Az évek során arra jutottam, képtelenek vagyunk mihez kezdeni ezekkel a generációról generációra öröklődő terhekkel. Ezek tudat alatt működő, de bennünket mozgató traumák. Nézze, én alapvetően munkásember vagyok. Nem tartom magam a magyar magaskultúra képviselőjének, működtetem a gazdaságom, céget vezetek, csak közben gondolkodom is. Szeretem a hazámat és vérzik a szívem érte, mert nem tud képességeinek megfelelően teljesíteni. Ha ennyit tudnánk csak, megvonnám a vállamat, de nem erről van szó! Mindig kivillan valaki, csak azt általában elkaszálják – fejtegette Kassai Lajos.
Mint mondta, az eketalpbetegség példájával élve, két társadalmi réteg, az altalaj és a felszín emberei annyit „ekézték” egymást, hogy kialakult egy zárvány. – Hagyomány és modernitás, népi és urbánus, Hunnia és Pannónia. A két egymásnak feszülő társadalmi réteg miatt terméketlenné vált a magyar talaj. Ezért határoztam úgy, elindítok egy párbeszédet, altalajlazításba kezdek – emelte ki.
Kassai Lajos arról is szólt, hogy mindkét oldalon kulturális szereplők tömege jutott el odáig, hogy elegük van a megosztottságból. – Mindenkinek megvan a maga politikai identitása, de ezt félre lehet, sőt félre kell tenni. Képesek vagyunk az együttműködésre? Jelentem, igen! Geszti Péter, amikor elindította a Nemzeti Vágtát, akkor mindkét „talajréteg” egyszerre esett neki. Az altalaj azért, mert hogy jön egy városi zsidó fiú ahhoz, hogy a hagyományainkhoz nyúljon, a felszín meg azzal jött, mit kell itt magyarkodni. Mindeközben az ötlet maga zseniális, azóta is nagy sikerrel működik. Ékes példája a két talajréteg közti együttműködésnek. Ugyanez van a lovasíjászoknál is. Szerte a világban népszerűsítem, szervezem ezt a sportot. Van, hogy egy konferenciaterembe kell összegyűjtenem az arabot, az oroszt és az amerikait, hiszen mi egy óriási közösséget alkotunk. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha mindenki félreteszi saját politikai, vallási vagy bármiféle identitását. Van egy közös ügy, ez a lovasíjászat, ezért együtt kell dolgoznunk. Ugyanezt szeretném elérni Magyarországon is, dolgozzunk közösen az országért! Hatvanhárom vagyok, harmincéves voltam a rendszerváltás idején. Életem felét diktatúrában éltem le. Kell a kor ahhoz, hogy az ember lássa és értse az idők változását, anélkül nagyon nehéz. Ezt nem lehet megtanulni. Miből?! Manapság tíz könyvből írják a tizenegyediket. Óriási tragédiánk, hogy az altalaj ikonikus emberei eltűntek, meghaltak. Elment Jankovics Marcell, Makovecz Imre. A hagyomány emberei, akik minden magyarból, minden talajrétegből egyformán elismerést váltottak ki. Nekem altalajlakó magyar emberként az a dolgom, hogy tisztán képviseljem ezeket az értékeket – magyarázta.
Az interjúban hangsúlyos volt az is, hogy a változásnak az iskolákban kell elkezdődnie. – Ha egy társadalmat formálni akarunk, az az óvodában indul. Ezt csinálja a progresszió is! Kellő energiával már egy generáció alatt komoly változásokat lehet elérni. Az emberi gyarlóságokat ki lehet nevelni a gyerekekből. A munkát a gyerekeknél kell kezdeni, mi már öregek vagyunk a változásra. Akik a jövőt a gyárakban, utakban, infrastruktúrában látják, tévednek. A jövő a gyerekeinkben van! – hangsúlyozta Kassai Lajos.
Szólt arról is, hogy eltérő, egymást kizáró, egymással ellentétes előjelű traumáink vannak. – Mást jelent a Horthy-korszak vagy a kommunista hatalomátvétel egy zsidó származású magyarnak és mást egy vidéki, konzervatív embernek. Igaz, hogy azok, akik meg is élték ezeket, lassan kihalnak, de traumáikat, fájdalmaikat átadják az utánuk jövő generációknak. Harmad-, negyedíziglen hordjuk ezeket a sebeket. Számomra abszolút érthető, hogy az a zsidó honfitársam, akinek nagyszülei, dédszülei eltűntek a vészkorszakban, máshogy tekint az árpádsávos zászlóra. A szimbólumok nagyon fontosak, nemcsak összekötnek, szét is választanak. Ugyanez fordítva is igaz. Elég, ha csak a kommunizmus árnya rávetül valamire, máris zsigeri undort érzek. Akinek a rokonait agyonverték az ÁVO-sok, másként tekint a kommunizmusra, mint az, aki a német megszállás alatt kényszerült bujkálni. Ugyanolyan problémák, csak ellentétes előjellel – mondta a Magyar7 legújabb számában.
Kassai Lajos (Kaposvár, 1960) Magyar Örökség díjas lovasíjász, íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője. Előbb Magyarországon, majd Európában és Amerikában is elterjesztette az általa összeállított lovasíjász sportágat, jelenleg 16 országban tanít. 1994 és 2019 között minden versenyt megnyert, amelyen elindult, összesen öt Guinness-világrekord fűződik a nevéhez.
Forrás: Magyar Nemzet
Borítókép: Kassai Lajos (Fotó: Cseh Gábor)