Közép-ázsiai műfordítókat díjaztak Kiskunfélegyházán Petőfi fordításaikért

Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere köszöntőjében emlékeztetett: március idusa egyike azon nemzeti ünnepeinknek, amelyet a történelem viharaiban minden magyar ember fenntartás nélkül elfogad. 1848. március 15-én kellemetlen, szemerkélő esőben tört ki Pesten és Budán a forradalom, melynek hírei március 26-án jutottak el Félegyházára. A városban polgárőröket, majd nemzetőröket és honvédeket is toboroztak a magyar szabadságért. Kiskunfélegyházán mély Petőfi kultusszal rendelkező településként már 1861-ben elkészült a nemzeti költőnk városi emléktáblája, amit azonban csak a kiegyezés után tudtak felavatni. A város ezt a nemes örökséget őrzi és folytatja napjainkban is – zárta gondolatait a város polgármestere.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kiírt nemzetközi műfordítói pályázat részleteit ismertette. Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból, Türkmenisztánból és Üzbegisztánból várták a Petőfi fordításokat. Egy szabadon választott Petőfi vers mellett minden pályázónak saját anyanyelvére kellett lefordítania a Szabadság, szerelem! című költeményt. Száz közép-ázsiai költőnek mintegy ötszáz műfordítása érkezett a felhívásra. Országonként a legjobb, nyertes pályázók egy nyolcnapos magyarországi országjáráson vehetnek részt ezekben a napokban.

Az Országgyűlés alelnöke méltatta Sultan Raev Türksoy-főtitkár munkásságát, aki írói tevékenysége mellett vállalta, hogy összefogja a türk tudatú népek kultúráját. Köszönetet mondott a közép-ázsiai és a magyar külképviseleteknek, hogy támogatták a műfordítói program megvalósulását, majd bejelentette, hogy a műfordítói táborok mellett hamarosan közép-ázsiai festők és grafikusok számára fognak alkotótábort hirdetni. Hozzátette: Közép-Ázsiában a rokontudat igen erős, ez olyan bizalmi tőke, amit őrizni és fejleszteni kell nemcsak a kultúrában, de a gazdasági kapcsolatokban és a sport terén is.

Sultan Raev, a Türksoy főtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a közös gyökerekkel rendelkező magyar és türk népek körében nagyon fontos volt a Petőfi Sándor műfordítói pályázat, amely révén ismertebbé vált Közép-Ázsiában a szabadság költője. A Türksoy nevében köszönetet mondott Lezsák Sándornak a műfordítói pályázat magyarországi szervezéséért.

A Szabadság, szerelem! című verset elsőként Gombás Bende szavalta el magyarul, majd a műfordító pályázat nyertesei, az azeri Ramil Ehmed és Baris Cavid Mövsümlü, a kazah Dauren Berikqazhyuly, a kirgiz Toluk Bek Baizak, a török Dursun Ayan, a türkmén Akmyrat Rejebow és az üzbég Rustam Musurmon anyanyelvükön, saját fordításukban.

A 20 ezer dollár összdíjazású műfordítói pályázat díjait Lezsák Sándor, Sultan Raev, valamint Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere, Szűcs Olga, a Tolsztoj Társaság elnöke és Vári Fábián László, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője adta át a közép-ázsiai műfordítóknak. Azerbajdzsán esetében megosztott első hely lett.

Ramil Ahmed (Azerbajdzsán) 2013 óta az Azerbajdzsáni Írók Szövetségének tagja, jelenleg doktori képzést végez az isztanbuli egyetemen. Az irodalom területén végzett munkájáért Törökország és Azerbajdzsán is kitüntetéssel díjazta. Öt könyv szerzője. Javid Movsumlu (Azerbajdzsán) gyermekkora óta ír verseket. Több külföldi verset fordított azeri és török nyelvre, többek között Petőfi Sándor alkotásait is. Ma már török nyelven alkotja műveit.

Dauren Berikqazhyuly (Kazahsztán) a Kazahsztáni Írószövetség tagja, 9 verseskötet szerzője. Számos angol és amerikai verseskötetet fordított le anyanyelvére, emellett számos modern és klasszikus vers fordítója. Tolukbek Mendebaev (Kirgizisztán) török és kirgiz televíziós csatornáknál dolgozott, emellett tudósított a BBC-nek is. Kirgiz, angol, török, orosz és kazah nyelven beszél. Dursun Ayan (Törökország) szociológus a kétezres évek óta magyar verseket fordít Tasnádi Edittel, számos magyar költőről (Balassi, Arany, Petőfi) publikált műveket. 2007-ben elnyerte a Balassi Bálint-emlékkard magyar irodalmi díjat. Tagja a Török Tudománytörténeti Társaságnak és a Balassi Bálint-emlékkard Kuratóriumának is.

Akmyrat Rejebow (Türkmenisztán) hazája kulturális minisztériumában dolgozik, a „Kreatív Munkások Osztályának” elnökhelyettese. Többszörös győztese a legkiválóbb művészeket díjazó „Türkmenisztán aranykora” versenynek. Rustam Musurmon (Üzbegisztán) irodalmi tanácsadó az Üzbegisztáni Írók Szövetségénél. Versesköteteket és történelmi témájú novellákat publikál. Nagyszámú hazai és nemzetközi fordítást publikálást. Művészeti tevékenységéért 1999-ben, 2016-ban és 2019-ben is állami kitüntetésben részesült.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Tahir Taghi-Zadeh, az Azerbajdzsáni Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Zsanibek Abdrasov, a Kazah Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Talantbek Kushchubekov, a Kirgiz Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jermek Zsilkajdár, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövetségének kulturális attaséja, Özkan Duman, a Török Köztársaság magyarországi nagykövetségének első tanácsosa, Gonda Géza, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Iroda magyar projektigazgatója és Kanat Ydyrys kazah projektigazgatója.

A városi ünnepség keretében díjazták a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület Petőfi szavalóversenyének legjobbjait. Szeri Noémi, Ádám Dóra és Gálfi Zsófia középiskolás tanulók Lezsák Sándor országgyűlési képviselőtől vették át a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány ajándékcsomagját.
​
A nemzetközi műfordítói pályázat a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Kiskunfélegyháza önkormányzata, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tolsztoj Társaság támogatásával valósult meg.

Támogató: