Lezsák Sándor Mongóliába látogatott

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Ulánbátorban részt vett a II. Éves Transz-altáji Fenntarthatósági Párbeszéd című rendezvényen csütörtökön és pénteken - közölte az Országgyűlés sajtófőnöke szombaton az MTI-vel.

Szilágyi Zoltán tájékoztatása szerint a fórumnak idén az ENSZ 2030 Agendájának 16. pontja: a béke, igazságszolgáltatás és erős intézmények volt a témája, célja pedig az, hogy összehozza a tudományos, civil és kormányzati szféra képviselőit, hogy megosszák a legjobb gyakorlatokat ezek elérése érdekében.
    A közlemény idézte Lezsák Sándort, aki beszédében hangsúlyozta, hogy nem csupán Brüsszelben lehet változás az idén a június 9-én esedékes európai parlamenti voksolással. Donald Trump amerikai elnökké választásával ugyanis Washingtonban is fordulat következhet be 2024-ben.
    "Magyarország a választások után az Európai Unió soros elnöke lesz, ez történelmi felelősséget jelent a 2010 óta kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktornak és kormányunknak" - tette hozzá az Országgyűlés alelnöke.
    A sajtófőnök arra is kitért, hogy Lezsák Sándor találkozott Gombodzsavín Zandanshatarral, a mongol parlament, az Állami Nagy Hurál elnökével, akivel a Magyarországon június 9-én tartandó önkormányzati és európai parlamenti, valamint a Mongóliában június 28-án zajló parlamenti választásokról cseréltek véleményt.
    A konferencia egyik szekcióülését Obrusánszky Borbála történész, Magyarország ulánbátori nagykövete vezette, ebben a szekcióban előadást tartott Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, az Országgyűlés magyar-mongol baráti csoportjának alelnöke, továbbá Hidan Csaba történész.
    Lezsák Sándor röviden találkozott Saldan Odontujával, az Állami Nagy Hurál alelnökével is.
    Az esemény a mongol parlament, a Ban Ki-moon Alapítvány a Jobb Jövőért és a Stanford Egyetem Walter H. Shorenstein Ázsia-Pacifik Kutatóközpontja társszervezésében valósult meg - ismertette Szilágyi Zoltán.

Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke beszéde elhangzott a II. Éves Transz-altáji Fenntarthatósági Párbeszéd című konferencián, 2024. április 25-én csütörtökön, Mongóliában, Ulánbátor városában:

Tisztelt Gombojav Zandanshatar Elnök Úr, Tisztelt Konferencia!

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kormánya, valamint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és képviselőtársaim üdvözletét, jókívánságait hozom Magyarországról, Budapestről. Magyarországon június 9-én lesz az önkormányzati és az uniós parlamenti képviselői választás, ezért küzdelmes hazai és európai politikai világból érkeztem. A tét rendkívüli, történelmi lehetőségünk van arra, hogy az Európai Unió parlamentje összetételében békepárti, a migránsáradatot megállító, gazdasági növekedést erősítő és az erkölcsi válságot leküzdő képviselők kerüljenek többségbe.

Az élhető jövő, és a fenntartható fejlődés iránti aggodalom rendszeresen felmerült az atomcsendet, vagy lefegyverzést szorgalmazó nemzetközi konferenciákon, az aszályokra és klíma melegedésére figyelmeztető tudományos tanácskozásokon, vagy a bűnözést és közbiztonságot kiváltó tömeges elszegényedés megelőzését célzó politikai párbeszédeken. Ezekre a figyelemfelhívó rendezvényekre még csak esetlegesen reagáltak a jövőjükért aggódó kormányok, hiszen érzékelték a probléma súlyát, de azt is, hogy nemzetközi összefogás nélkül a gondok orvoslására elégtelenek egy-egy ország erőfeszítései. A nemzetközi találkozókon egyetértés született abban, hogy a társadalmi, gazdasági-, és környezeti fenntarthatóság kérdései egymástól nem elválaszthatók, és e teljességében értelmezett fenntarthatóság szempontjait érvényesíteni kell a jogalkotás folyamatában is. „Ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós!” - vallották már régen is, azaz a siker érdekében biztosítani kellett, hogy a fenntarthatóság feltételeiről szervezetek gondoskodjanak. A „Fenntartható Fejlődési Célok”-at részletező globális programot, javaslatcsomagot - "Világunk átalakítása" címmel - az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében 193 ország fogadta el 2015. szeptember 10-én. Az elfogadást követően Magyarországon megalakították a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, amelynek munkájában mindegyik országgyűlési frakció részt vesz, emellett pártok, gazdasági szereplők, önkormányzatok, egyházak, szakszervezetek, és a fenntarthatóságot szem előtt tartó civil szervezetek küldöttei is közreműködnek. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak minden megyében van képviselete. Említést érdemel, hogy Magyarországon már a 2015. évi ENSZ-határozat előtt is működött az Országgyűlésben a „Fenntartható Fejlődés” bizottsága.

Ennek a konferenciának a témaköre az ENSZ "Világunk átalakítása" című, 17 célt tartalmazó javaslatcsomagjából a 16., „Béke,  igazság, és erős intézmények” nevű cél. A cél eléréséhez elő kell segíteni a fenntartható fejlődés érdekében a békét, a független bíróságok működését, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára, és a nyitott és elszámoltatható közigazgatási intézmények tevékenységét.

Az ENSZ javaslatcsomagjában szereplő 17 cél felsorolása nem fontossági sorrend szerint történik, hiszen a 16. cél kulcsfontosságú, mert a béke biztosítása, a regnáló hatalomtól független bíróságok léte, a korrupció és a bűnözés visszaszorítása mind, mind a fenntartható fejlődés alapvető feltétele.

A béke biztosítása a társadalmi és gazdasági fejlődés alapvető előfeltétele. Béke nélkül a társadalmakat külső és belső erőszak, létbizonytalanság, életek és vagyontárgyak megsemmisülése sújtja, azaz nem hogy fejlődne, de egy fejletlenebb szintre esik vissza a társadalom. Ma 27 jelentősebb fegyveres konfliktus zajlik a világban, többségük államon belüli polgárháború. A 16. célon belül az aláíró államok vállalták az illegális fegyverkereskedelem megszűntetését. Ma bővül az illegális fegyverüzlet, mert háborúk esetén – korrupt katonatisztek, politikusok, üzletemberek, segítségével – mindig előfordul a tiltott fegyverkereskedelem. Sajtóértesülések szerint az Ukrajnába szállított fegyverek közül számos darab később feltűnt Afganisztánban, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában.

Az orosz-ukrán hadban állás esetében a békepárti megszólalásokat keményen megtorolja az Európai Unió vezetése. Magyarország békepárti állásfoglalása miatt az Európai Unió több ezer milliárd Euro nagyságrendű, jogosan járó kifizetést zárol Magyarország elől. Csak a fegyverszállítók járnak jól – no meg az illegális fegyverkereskedők, viszont emberéletek tízezrei semmisülnek meg, özvegyek és árvák sokasága zuhan keserves létfeltételek közé. Brüsszel odáig süllyedt, hogy a belga rendőrség április 16-án betiltott egy brüsszeli békepárti konferenciát, ahol Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök is felkért előadó volt. Bár a rendezvényt végül engedélyezték, de jellemző, hogy ma a fenntartható fejlődés veszélyeztetői azok a háború-párti politikusok, akik még a párbeszédet is tiltják a békepárti erőkkel.

Az Oroszország elleni szankciók kudarca, valamint az, hogy sok országban zárolták az orosz cégek és állampolgárok vagyonát, ezért erősen megingott a vagyonbiztonság és a befektetői bizalom az Európai Unióban.

Előttünk áll egy nehéz feladat: milyen magatartás-normákat, jogszabályokat kellene betartani a nemzetközi szervezeteknek annak érdekében, hogy tagállamaikat ne kényszerítsék a fenntartható fejlődést veszélyeztető intézkedésekre, vagy tétlenségre.

Tisztelt Konferencia!

Mindenképpen szólnom kell arról, hogy az altajisztika mindvégig fontos funkciót töltött be a magyar tudományban, azonban 2010-től, a magyar kormány „keleti nyitás politikája” meghirdetése után kapott fontos geopolitikai szerepet is. Ulánbátori nagykövetségünk 2015 tavaszi újranyitását követően kétoldalú kapcsolataink jelentősen felerősödtek, melyet magas szintű látogatások sorozata jellemez. Úgy gondolom, hogy ezeken a találkozókon keresztül tett közös erőfeszítéseink hozzájárulnak a kétoldalú kereskedelem volumenének növekedéséhez. Magyarország érdeklődéssel és szimpátiával követi Mongólia fejlődését. A magyar vállalatok készek hozzájárulni a mongóliai reformok sikeréhez, különösen azokon a területeken, ahol nemzetközileg elismert tudással és jelentős tapasztalattal rendelkeznek. 2023-ban az export és a kereskedelmi forgalom terén soha nem látott eredményt értünk el.

Az altaji világ az elmúlt másfél évtizedben sokat változott, fontos szállítási-közlekedési és energetikai kapocs lett Ázsia és Európa között, amelynek a dinamikáját az ázsiai – leginkább a kínai – gazdasági növekedés határozza meg. Fontos mérföldkőnek számított a Türk Tanács - A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) létrejötte 2009-ben. Magyarország megfigyelőként csatlakozott a szervezethez, melynek hazánkban is van irodája. Magyarország ezen a csatornán is igyekszik kiaknázni az altaji népekkel való kapcsolatait.

A hazánkban tanuló nagy számú, az altaji világból származó egyetemista tanulmányait követően fontos híd szerepét töltheti be a kétoldalú kapcsolatokban. Folyamatosan növekszik a Stipendium Hungaricumra jelentkezők száma, valamint az elérhető ösztöndíjas helyek létszáma. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében jelenleg 200 mongol hallgató folytathat felsőoktatási tanulmányokat Magyarországon. Szeretettel várjuk a mongol diákok jelentkezését a magyar ösztöndíjra.

Tisztelt Konferencia!

Végezetül visszatérek a június 9-én sorra kerülő európai uniós választásokra. Nemcsak Brüsszelben, de Trump győzelmével Washingtonban is változás lehet az idén. Magyarország a választások után az unió soros elnöke, ez történelmi felelősséget jelent a 2010 óta kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktornak és kormányunknak.

Több évtizedes politikai tapasztalatom, hogy válságok idején készülni kell a jó változatra és a rossz változatra is. Ez a konferencia bennünket a jó változatra készíthet fel. Szervezettségében, programjaiban, előadóiban kiváló minősítést érdemel. Szívből gratulálok, köszönjük Mongólia vezetőinek, szervezőinek, előadóinak áldozatos munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 

(Forrás: MTI)

(Fotó forrás: Állami Nagy Hurál)