Lovasíjász-világbajnokság és együttműködés

Harsogó zöld színű lankák, autentikus épületek és egy gyönyörű tó fogadja a látogatót a Zselic dombjai között elterülő Kassai-völgyben, Kassai Lajos lovas íjász birtokán. A parkolóból egy fahídon átkelve, lagúnák közti folyosón át vezet az út a völgy kapujáig. Egyre többen érkeznek, hiszen a hét végén rendezik meg a lovasíjász-világbajnokságot és a nemzetközi bírók világtalálkozóját itt, a világ legjobban felszerelt lovasíjász-központjában. Ennek az eseménynek az apropóján látogatott el a völgybe Kásler Miklós professzor, hogy a Magyarságkutató Intézet és Kassai Lajos között megszületett együttműködési megállapodást aláírják.

Kassai Lajos az 1980-as évek óta foglalkozik a lovas íjászattal, amely munkája révén mára nemzetközi sportággá nőtte ki magát. A Lovasíjász-világszövetségen belül jelenleg 16 országban működik Kassai-rendszeren alapuló lovasíjász-központ, ahol a nevével fémjelzett szabályrendszer adja meg a különleges sportág űzéséhez megfelelő keretet a tanulóknak. Az együttműködést a relikviákkal teli, impozáns lovagteremben írta alá Kásler Miklós és Kassai Lajos a napokban, majd sajtótájékoztatót tartottak.

A lovas íjászat hungarikum

– A Magyarságkutató Intézet keresett meg azzal a szándékkal, hogy működjünk együtt – kezdte az ismertetést Kassai Lajos. – A völgy 35 éve létezik, jövőre fogjuk ünnepelni a 30. lovasíjász-verseny megrendezését. Ennek a kézfogásnak is ez az apropója, hiszen mindaz, amit a magyar kultúrában és a tudomány területén összefoglalnak, a harcművészeten, a sporton keresztül jut el a világ különböző részeire. Ennek a kultúrának a terjesztését végzem, ezért kaptam meg a kultúra lovagja címet és ezért lett a lovas íjászat hungarikum. Ez az együttműködés arról szól majd, hogy a kultúrával foglalkozó és a kultúrát terjesztő szereplőknek szükségük van arra a támaszra, amit csak a tudomány képes létrehozni – foglalta össze a lovas íjász. Majd Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója beszélt az intézet létrejöttének céljáról, amely tisztázza a magyarság eredetének kérdé­seit és a magyar történelem eseményeit. – Az intézet küldetése, hogy ezeket az eredményeket a magyar nemzettel és a nagyvilággal is közölje – mutatott rá Kásler Miklós. – Szép eredmények születtek az archeogenetikában, a klasszika-filológiában a nyelv kutatása területén. Kassai Lajos az 1100 évvel ezelőtti, Árpád-korabeli viszonyokat teremtette meg a völgyben, amely visszasugározza és a gyakorlatban ellenőrzi, hogyan élhettek őseink, milyen volt az életmódjuk, ebből fakadóan hogy látták a világot, hogy alakultak ki a magyar hagyományok és a magyar kultúra alapjai a művészetek minden területén. Ezért gondoltuk azt, hogy megkeressük őt és a gratuláció mellett felkérjük arra, hogy a magyarsággal kapcsolatos alapvető ismereteket terjessze a nagyvilágban. Nagy öröm számomra, hogy igent mondott, és biztos vagyok benne, gyümölcsöző lesz ez a kapcsolat – mondta a professzor.

Az együttműködés

A sajtótájékoztató után Kásler Miklós válaszolt arra a kérdésünkre, miért tartja fontosnak ezt a megállapodást. Elmondta, hogy a magyarságkutatás tudományos részének szerves kiegészítője az, hogy mindennek hírét tudják a világban kelteni, ismerjék meg a magyarsággal kapcsolatos, validált, valóban a tényeken alapuló ismereteket. Ennek szerves része maga az életforma és azok az eszközök, azok a fegyverek, amelyek megalapozták a harcművészetet, amely legalább száz éven keresztül Európában minden eseményt kontrollált, semmi nem történhetett úgy, hogy a magyar nagyfejedelmek ne tartották volna ellenőrzés alatt hadászatilag, katonailag és politikailag az eseményeket. – Ennek az életformának, a fegyvereknek, azok működésének technikáját fedezte fel újra Kassai Lajos, a visszacsapó íj összetett működését, a nyílvessző kiképzését, anyagát, röppályáját – emelte ki Kásler Miklós. Majd arról beszélt, hogy valósul meg az együttműködésük a gyakorlatban: 

– Kassai Lajos rendezvényeinek tudományos hátterét fogja biztosítani a Magyarságkutató Intézet. Az együttműködés vonatkozik tudományos kérdések vizsgálatára, ismeretterjesztésre a világban, de vonatkozik különböző ismeretterjesztő filmek, műsorok, kiadványok összeállítására, tudományos konferenciák létrehozására

– tette hozzá.
Kassai Lajossal a versenypálya felé menet beszélgettünk, miközben a világbajnokság előkészületei folytak mindenütt. 

Amint odaértünk, épp amerikai, dél-afrikai és kanadai lovas íjászok gyakoroltak a fedett pályán. – Minden pályán egyszerre indulnak el a futamok, a hatvan versenyző gyorsan rajthoz tud állni, így pénteken és szombaton is csak délelőtt zajlik a verseny, szombat délre pedig be is fejeződik – hangsúlyozta a lovas íjász. – Nem a versenyekre van ez a találkozó kihegyezve. Kétévente találkoznak itt a világ nemzetközi vezetői, együtt versenyeznek, tapasztalatot cserélnek. Szó van szakmáról, a lóval, az íjjal és az életmódjukkal kapcsolatos kérdések vetődnek fel, beszélgetnek a kihívásokról, amelyekkel otthon küzdenek. Ez egy igazi nagy közösség, a versenynek ezáltal inkább közösségépítő szerepe van. Kiváló versenyzők, így biztos, hogy nagyon jó hangulatú verseny lesz – mondta, majd ő is válaszolt arra a kérdésre, mit vár ettől az egyezségtől: – Hiszek a kommunikáció­ban, hiszek a tapasztalatcserében, ez csak erősíthet bennünket – emelte ki.

– Minden ilyen együttműködést jónak, minden szembenállást pedig rossznak tartok. Nagy problémája a nemzetnek, hogy különböző kulturális rétegek olyan mértékben fordulnak egymással szembe, hogy szinte már a kommunikáció válik kérdésessé.

 Mi várható? Ami nagyon érdekel, azok a konkrét történelmi kutatások és az intézmény részéről a lovasíjász-kultúra széles körű propagálása. Azok az eredmények, amiket ők felszínre hoznak, nagyon könnyen el tudnak jutni a világ bármely részére. Nem tudományos fórumokon, hanem az itt megvalósuló emberi kapcsolatokon keresztül. A világ különböző részeiről érkező versenyzőket éppúgy érdekli a lovas íjászat, a magyar történelem, ahogy a karatést a japán történelem – tette hozzá Kassai Lajos.

Magyar Nemzet