Osztie Zoltán atya és a Szociális Testvérek Társasága kapta idén a Mindszenty emlékérmet, melyeket az Országházban adott át Lezsák Sándor a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Lezsák Sándor méltatásában méltatta Osztie Zoltán harcokkal teli életútját és kimagasló emberi kvalitásait, valamint az általa elért számos eredményt és méltó kitüntetést.
Mosoly fényében ragyog Osztie atya arca, mert őt itt nagyon szeretik, amire az atya azt mondta: én is titeket – méltatta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke Osztie Zoltánt, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosát a Parlamentben tartott és a társaság által szervezett Mindszenty emlékérem átadási ünnepségen.
Osztie Zoltán több mint négy évtizedes hűséges és odaadó lelkipásztori tevékenységéért, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián és a közéletben végzett nemzetmegtartó, közösségteremtő, közösségépítő és keresztény ifjúságnevelő szolgálatáért, valamint Mindszenty József bíboros szellemi örökségének méltó ápolásáért kapta meg a rangos elismerést.
Laudációjában Lezsák Sándor felidézte Osztie atya életútját. Nehéz gyermekkor és küzdelmekkel teli ifjúkor után vált szeretett személyiséggé. Felmenői a Felvidéken a Kárpátalján és a Délvidéken éltek, a Rákosi-korszakban államosították családjának vagyonát. A Parlament alelnöke hangsúlyozta: Osztie Zoltán édesanyja és a szűkebb család nevelése ültette el benne a mély emberszeretetet és Jézus Krisztus lett élete mindennapjainak meghatározója. A középiskolát akkor járta ki, amikor senkinek nem volt ajánlatos templomba menni és megvallani a hitét.
Többek között egy lány hatására a fiatal Osztie Zoltán a Központi Papnevelő Intézet hallgatója lett. Tanulmányai befejezése után 1981-ben szentelték pappá Esztergomban, 1986-ban nevezték ki plébánossá „tündéri szigetközi emberek” közé. 1990-ben plébános-helyettes lett Budapesten, itt került kapcsolatba az egyházi zene elismert szerzőivel. 1992-ig a Nagyboldogasszony Főplébánián volt helyettes, Veszprémben a főiskolán tanított, illetve 2000-ig nyolc éven keresztül a budapesti Rezső téri Magyarok Nagyasszonya Plébánián szolgált plébánosként, de emellett kórházakban is teljesített papi szolgálatot, ahol lelki vigaszt és megnyugvást adott a betegeknek. Lezsák Sándor visszaemlékezett a rendszerváltozás idején tapasztalt magyarországi keresztényüldözésre, amikor a megítélt kárpótlás miatt üldözték az egyházat, kiemelve a Dabas-Sári iskolában történt keresztényellenes rombolást.
Mint mondta, Osztie Zoltánt 1997-ben választották a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökévé, és nemsokára, 2001-ben plébánossá nevezték ki a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián. Itt kezdeményezte a Szent Gellért ereklyék visszaszolgáltatását, amit sikerült is elérnie, emellett pedig azt is kiharcolta, hogy a főplébánia belülről is megújuljon. Ezenkívül Osztie Zoltán vezeti az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesületet, és 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, majd 2016-ban megkapta a Polgári Magyarországért Díjat 35 éves papi szolgálatáért.
Az idén száz éves Szociális Testvérek Társasága a társadalomban, az egyházban és a közéletben végzett, elkötelezett, rendíthetetlen lélek- és embermentő szolgálatáért, valamint Slachta Margit alapító, Salkaházi Sára vértanú szellemiségének és Mindszenty József bíboros örökségének őrzőjeként végzett, fáradhatatlan nemzetmentő, kereszténységet védelmező szolgálatáért vehette át a Mindszenty emlékérmet. Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja a társaságáról szólva kijelentette: megrendítő ma a Parlamentben állni, hiszen alapítójuk, Slachta Margit képviselőként az Országgyűlés falai között tett sokat a hazáért. A társaság egy élő közösség, ami a múltban gyökeredzik, de előre tekint. Jelen vannak a magyar társadalomban és az egyházban, utat mutatnak, gyermek-, nő- és családvédelmi feladatokat látnak el, illetve karitatív, szociális, egészségügyi és kulturális szolgálatot végeznek.
Soós Viktor Attila emlékeztetett:
az egykor titokban és illegalitásban működő szervezet ma él és virágzik, és ők a legnagyobb lélekszámú Istennek szentelt női közösség Magyarországon.
Felidézte azt is, amikor Ferenc pápa fogadta a társaság elöljáróit és azt mondta nekik: csak a szeretet fegyverével a kezükben nézzenek szembe a társadalmi kihívásokkal. Mint fogalmazott, kiemelkedik a társaság tagjai közül Salkaházy Sára és a társasághoz Mindszenty bíboros is közel érezte magát, aki az emigrációban a testvérek közül kért munkatársakat, Slachta Margittal is levélben tartotta a kapcsolatot.
Forrás: Magyar Nemzet