Szakmai napot tartottak a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat tagjai

A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat 2021-től fokozatosan épül, bővül nagytérségi, térségi, kistérségi, határon túli és helyi viszonylat rendszerben. Az együttműködés központja – nagytérségi népfőiskolaként – a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, amely szakmai, tartalmi és szellemi koordinátora a népfőiskolák közösségének. Itt a Hungarikum Ligetben tartottak szakmai napot május 29-én, ahol a találkozáson túl beszámolót hallhattunk az elmúlt másfél esztendő történéseiről és a jövőbeli tervekről.  

A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat szakmai rendezvényén beszámolót tartott a Felföldi Dalia Népfőiskola (Gömörpéterfala, Szlovákia); Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány (Kápolnásnyék); Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola (Kiscsősz); Felsősóskút Örökségéért Alapítvány (Nyírtelek-Felsősóskút); Kodály Zoltán Népfőiskola (Szováta, Románia); Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (Kovászna, Románia); Népfőiskola Alapítvány (Lakitelek); Martosi Népfőiskola (Martos, Szlovákia); Gr. Széchenyi István Népfőiskola (Mezőörs); Kapocs Népfőiskola (Mórahalom); Közi Horváth József Népfőiskola (Agyagosszergény); Összetartozás Népfőiskola (Királyszállás); Fehérliliom Népfőiskola (Kondoros); Pálos Lelki Központ (Pécs); Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (Szürte, Ukrajna); Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság (Tata); Tokaji Pap Miklós Népfőiskola (Tokaj); Vasvári Nagytérségi Népfőiskola Alapítvány (Vasvár); Szelíd Lovas Népfőiskola Alapítvány (Nagyszőlős, Ukrajna); valamint három várományos Népfőiskola is bemutatkozott: Szent Imre Népfőiskolai Egyesület (Csíkszentimre, Románia), Partiumi Népfőiskola (Hegyközszentimre, Románia); Régi Iskola Népfőiskola (Székelyderzs, Románia). A várományos népfőiskoláknak a találkozó révén lehetőségük nyílt megismerni a népfőiskolai hálózat szerkezetét, működését.

A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat munkájáról, eredményeiről dr. Sütő Linda a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat szakmai vezetője adott részletes tájékoztatást. 2024 folyamán ismét lehetőségük van a kisebb népfőiskoláknak bekapcsolódniuk közreműködőként a Hálózat munkájába egy-egy program, programsorozat, kiadvány megvalósításának tervével. Fontos kritérium, hogy csak az vehet részt a közös munkában, akinek a hivatalosan bejegyzett nevében szerepel a „népfőiskola” megnevezés.

A népfőiskolák hálózati működéséről, a közös szellemi háttérről, értékekről, módszertanról Kárpáti Árpád, a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat megbízott vezetője beszélt. A népfőiskola biztos pont, igazodási alap kell legyen, hiszen az egyén és a közösség kölcsönös feltétele egymásnak, ugyanis „nincs közösség erős egyén nélkül, és nincs erős egyén, közösség nélkül” – emelte ki. A népfőiskolák egymást kiegészítve és erősítve megsokszorozzák a hálózat tagjainak lehetőségeit és eredményességét.

A szakmai nap végén beszédet mondott Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke. „Önök azt csinálják, amiről én beszélek…” – fogalmazott, majd hozzátette: a mai beszámolókból az derült ki számomra, hogy itt megvalósul az, amiről évek óta beszélek. 

A Népfőiskolák kultúra hordozók, amelyek hasznos tudást közvetítenek a keresztény- és népi kultúra területén, majd hozzátette: a népi kultúra nem csak tánc és ének, hanem valamennyi népi tudás, bölcsesség. Ezt láthattuk, hallhattuk ma itt a Kodály-módszertől a botforgatásig és ezt az örökséget ki kell vinnünk a falakon kívülre. 

Úgy fogalmazott: helyesnek tartom, hogy a digitális jelenlétet is előírják szakmai tevékenységként és a népfőiskolák jelen vannak a digitális térben. Hangsúlyozta: erre leginkább azért van szükség, hogy az embereket ott megszólítva, elhozzuk őket a saját valóságunkban az adott térségbe, településre, ahol népfőiskola működik.

„Az Isten képmására teremtett ember felelős azért a teremtett környezetért, amelyben élnie adatott s amelyet neki gondoznia kell.” Azt hiszem ez az a közös munkánk, amit múzeumokként, közgyűjteményekként és népfőiskolákként végzünk és ebben remélem, hogy a következő esztendőkben továbbra is együtt fogunk dolgozni.

Lezsák Sándor a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke összegezve az elhangzottakat, kiemelte a tartalom és a forma egységének fontosságát, amely erős, egymáshoz szelídülő, mondanivalót tartalmazó rend kell legyen.

Nem bízhatjuk el magunkat. Azt tudnunk kell, amit mi adunk, az csepp a tengerben - szerte a Kárpát-medencében sok ezer alapítvány, egyesület és civil szervezet különféle formában rendkívüli értéket hordoz és teremt. 

„Mi cseppben vagyunk a tenger.” Amit mi csinálunk sajátos, erősödő intézményrendszer, amely a magyar megújulásnak egyik erőforrása, forrásvidéke lehet. 

A sajátos népfőiskolai rendszerünk magában hordozza az elmúlt évszázadokat, és készíti elő a jövőt itt, a Kárpát-medencében, hiszen a sok-sok baj és iszonyat – utalva itt a háborús fenyegetettségre – közepette, mi egy közösséget hozunk létre, erősítünk egy hálózatot, amelyben megtalálja a helyét a legkisebb falu is - tette hozzá. 

Csák János kulturális és innovációs miniszter felkért arra a munkára, hogy a szórvány kollégiumok lehetőségeit tekintsük át – emelte ki Lezsák Sándor, majd hozzátette: ezt készítjük most elő, már alakul a kép a ránk váró feladatokról, hogy milyen programokkal tudjuk segíteni a szórványban élő magyar kollégiumokat, intézményeket, diákokat, Népfőiskolaként, együttműködve a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárság anyagi és erkölcsi támogatásával.