Závogyán Magdolna: a levéltári szakterület a nemzet emlékezete, történelmi memóriája

A levéltári szakterület nem kevesebbet tudhat magáénak, mint a nemzet emlékezetét, történelmi memóriáját - mondta a kultúráért felelős államtitkár csütörtökön a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa (MLVT) éves vándorgyűlésén, a Lakitelek Népfőiskolán.

    Závogyán Magdolna kiemelte: "mindaz, amit ezek az intézmények megtestesítenek és nyújtani képesek, nagymértékben felértékelődik korunkban, amikor legfőbb célunk nemzeti identitásunk megőrzése a jövő generációja számára". Mint mondta: az identitás megőrzése pedig nem lehetséges másként, mint gyökereink, múltunk alapos és tudományos igényességű megismerésén, valamint megértésén keresztül. Hangsúlyozta: "történelmünk hiteles, tényszerű feltárása és elemzése nemzetünk elemi érdeke, megmaradásunk záloga" - fogalmazott. Az államtitkár szerint "a levéltárak kulcsszerepe, kiemelt fontossága megtartó erőnek is nevezhető, olyan kovásznak, amely egyfajta forrása és origója a nemzet kultúrájának". Závogyán Magdolna elmondta: kiemelkedőnek tartja a visszatérő, ám évről évre megújuló seregszemlét, melynek keretében a legégetőbb szakmai kérdések és legfrissebb eredmények kerülnek fókuszba.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény védnöke szerint "hiteles dokumentumok nélkül a nemzeti emlékezet megbetegszik, fonnyadt és ványadt lesz." Mint mondta: az elmúlt évtizedekben sokan dolgoztak azon kudarc- és sikerélmények között egyaránt, hogy a nemzeti emlékezetben jelenjenek meg a levéltárak, mert "a múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él". A Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint meg kell találni a kulcsot a fiatalokhoz, ahogy meg kell találni azt a vonzerőt is, amely felhívja a figyelmüket a pálya érdemeire, szépségeire, a levéltárosok magasszintű munkájára.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója arról beszélt, hogy a levéltári szakma strukturális átalakuláson megy át, ugyanakkor egy paradigmaváltás is zajlik, hiszen az emberek nem mennek már be a levéltárakba.     A főigazgató szerint a régi jelenlét azonban már nem is feltétlenül szükséges, mivel a levéltárak anyagaik feldolgozásával, digitalizációjával a lehető legszélesebb körben elérhetővé tudják tenni tartalmaikat, annak érdekében, hogy az állampolgárok megtalálhassák saját, valamint közösségeik, nemzetük gyökereit.

Vajk Ádám, a Magyar Levéltárosok Egyesületének alelnöke a háromnapos szakmai seregszemle megnyitóján kifejtette: az elmúlt korok bürokratikus, többnyire formális hangvételű, ám mégis egy emberibb világról tanúskodó irathagyatékának őrzése közben a levéltárosok egyúttal a humanitást is őrzik. Életben tartják a közösségi lét egyes formáit és mechanizmusait, ezáltal munkájuk során nemcsak az összetartozás tudatát erősítik, hanem a társadalom egészségének megőrzését is.

Nyári Gábor, a társszervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar kormány 2013-ban döntött arról, hogy a bő 30 évvel ezelőtti rendszerváltó folyamatok feldolgozására, megismerésére és megismertetésére egy önálló kutatóintézetet szükséges létrehozni. Így jött létre az ország legfiatalabb levéltára, az idén tízéves RETÖRKI, amelynek célja a kutatási eredmények bemutatásával, megértetésével és az oktatásban való megjelenítésével, hogy bővíteni tudják az ismereteket a huszadik századi történelmünkről. A kutatóintézet azonban kiveszi a részét a közelmúlt forrásainak gyűjtéséből és feldolgozásából is - tette hozzá

A konferenciát Cseh Gergő Bendegúz, az a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa elnöke nyitotta meg, aki elmondta: a háromnaposra tervezett rendezvényen a résztvevők az illetékességi, gyűjtőterületi és gazdasági aktuális kérdések megvitatásán túl a jelentős magyar vonatkozású iratanyagot őrző Szabadkai Történelmi Levéltár tevékenységét is megismerhetik.

A szakmai tanácskozáson adták át a Bősze Sándor-díjat, amelyet a testület döntése értelmében idén Batalka Krisztina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Levéltárának vezetője, főlevéltáros kapott.

(Forrás: MTI)

(Fotók: Ujvári Sándor)

Összefoglaló az MLVT 2023. május 18-20. közti vándorgyűléséről

Május 18–20-a között a lakiteleki Hungarikum Liget ad otthont a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa (MLVT) éves vándorgyűlésének.

            Az 1994-ben Önkormányzati Levéltárak Tanácsa néven alapított MLVT Magyarország egyik meghatározó levéltáros szakmai szervezete, amely tagsága révén képviseli a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiként működő megyei levéltárakat, az önkormányzatok által fenntartott városi levéltárakat, valamint a többi bejegyzett köz- és magánlevéltárat (egyetemi- és szaklevéltárak, egyházi levéltárak).

            Jelenleg 5 városi levéltár, 7 egyetemi levéltár, 7 egyházi levéltár, 2 szaklevéltár és az MNL taglevéltáraiból 33 intézményvezető, helyettes és gazdasági vezető található az MLVT tagok sorában. A Tanács különleges fórumként szolgál a vezetői ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztására, és jó gyakorlatok elsajátítására, továbbá alapvető cél a levéltárakban folyó munka szakmai támogatása, az új kezdeményezések felkarolása, illetve a szakmai érdekképviselet. A szervezet legfontosabb fóruma az éves vándorgyűlés, amely minden esetben szakmai tudományos konferenciával összekötve kerül megrendezésre.

            A Hungarikum Liget Kölcsey Házában a csütörtök délutáni ünnepélyes megnyitón részt vett és felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, a rendezvény védnöke, Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Vajk Ádám az MLVT titkára és Dr. Nyári Gábor, a társszervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója. A konferenciát Dr. Cseh Gergő Bendegúz, az MLVT elnöke nyitotta meg.

            A szakmai tanácskozás első napjának délutánján került átadásra az Egyesület egyik alapítójáról elnevezett Bősze Sándor-díj, amelyet az idei évben Batalka Krisztina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Levéltárának vezetője, főlevéltáros kapott.

            A díjátadó után Halász János, a kulturális tárca munkatársa, a levéltári ágazati irányítás aktuális feladatairól tájékoztatta a jelenlévőket, majd Dr. Riba András László, a RETÖRKI levéltár és szakmafejlesztési igazgatója mutatta be az Intézet munkáját és gyűjteményét. Végezetül Dr. Juhász Erika szakmafejlesztési igazgató a Nemzeti Művelődési Intézet levéltári kutatásairól tartott ismertetést.

            A három naposra tervezett rendezvény pénteki napján a résztvevők elsősorban az illetékességi, gyűjtőterületi és gazdasági aktuális kérdéseket járják körül, míg a szombati napon a jelentős magyar vonatkozású iratanyagot őrző Szabadkai Történelmi Levéltár mutatkozik be. A programnak ez az eleme egy tervszerű sorozat része, amely ismerkedési és közvetlen találkozási lehetőséget nyújt a hazai levéltárvezetők és a határon túli, magyar levéltári iratanyagot is őrző intézmények vezetői közt.

            A szakmai programot az ország legfiatalabb levéltárának, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár lakiteleki levéltárépületének megtekintése teszi teljessé.