Lezsák Sándor, a kiállítás védnöke megnyitójában felidézte, hogy először 2006 szeptemberében találkozott Nagy Zsuzsa műveivel. „Azóta eltelt tizenhat esztendő és az, ami akkor erősen bizonyos volt bennem, hogy Zsuzsa a valóság jegyese, mára még inkább érzékelhető.” Kiemelte, hogy a művek a körülöttünk lüktető világot ábrázolják, nem műviek. „Az a rendkívüli munkabírás, az a rendkívüli képesség, amit elő tudott hozni magából munkával, az végül termőre fordult, termő műfaj lett számára a rajz”. Gulyás Benjámin fotós művei pedig elkapott, rögzített pillanatokat jelenítenek meg, érezhető, hogy szakmáját nem felületesen műveli. A fényképek olyan egyedi látásmódot tükröznek, melyek méltóak arra, hogy minél többen megismerhessék azokat. A két művész közös kiállítása kiválóan egészíti ki egymást és bár a műfajok különböznek, mégis képesek harmóniában megjelenni az elkészült művek.
Lezsák Sándor bevezetőjét követően Kovács Ágnes művészettörténész méltatta az alkotásokat, majd Nagy Zsuzsa köszöntötte a résztvevőket és beszélt arról, mit is jelent számára az alkotás művészete.
Nagy Zsuzsa festő és Gulyás Benjámin fotós munkáiból álló kiállítás 2022. december 18-ig tekinthető meg a Lakitelek Népfőiskola Kölcsey házban.