A képzés védnöke Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Fülöp József, a MOME rektora, kreatív iparért felelős miniszteri biztos.
A szeptemberi alkalom során Dr. Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány elnöke tartott előadást Gábor Dénesről, Nobel-díjas fizikusunk 2020-2021. emlékéve apropóján. Az önmagát „fizikus feltalálónak és szociális írónak” valló XX. századi példakép, több könyvet is írt, amelyekben igyekezett feltárni azt, hogyan kell bánni a belülről fakadó kreatív folyamatainkkal. Gábor Dénes fizikai munkássága mellett sokat foglalkozott a kutatók, feltalálók globális felelősségérzetével, a fenntartható fejlődéssel. Bendzsel Miklós ezek mellett beszélt a szellemi vagyongazdálkodás kultúrájáról, az innováció menedzsmentről és bemutatta a Novofer Alapítvány tevékenységét is. Számos érdekes összefüggés között rávilágított arra, hogy a mérnököknek mennyire komoly szerepük van a társadalmi felelősségvállalásban.
Bakk Ágnes Karolina kutató, immerzív tech szakértő, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatója előadásában a virtualitás fogalmát, értelmezéseit tárta fel a változó terekben. Kitért a virtualitás pszichológiájára is, amely kiemelt tudományterületnek ígérkezik a jövőben.
Dr. Fülöp Zsolt DSc az MTA doktora, fizikus, az Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadója arról tartott részletes, de közérthető előadást, hogy mi mindenre jó a részecskegyorsító. A résztvevők megállapíthatták, hogy számos tudományterületen, sőt a hétköznapi életben is változatos és újszerű eredményességgel lehet alkalmazni ezt a ma még igen költséges technológiát.
Az űrkutatás és űrtevékenység eredményeit, és összefüggéseit hallgathatták meg a résztvevők Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztostól, az ELTE tudományos főmunkatársától. A jelenlévő betekintést nyerhettek az űrkutatás és űrtevékenység hazai és nemzetközi eredményeibe, a magyar mérnöki tevékenység világszínvonalú eredményességébe. Rácsodálkozhattunk arra mekkora harc folyik a világűrben folytatott tevékenységekért az egyes országok között. A részletes és számos tudományterületet összekapcsoló előadás rávilágított arra, hogy az űrtevékenység nem jelent kevesebbet, mint a bolygónk és az emberiség jövőjével való igen komoly foglalkozást. Éppen ezért komoly hatása volt a jelenlévőkre, akik számos kérdéssel záporozták az előadót.
A második napon Fehér Bori, építész, kutató, a MOME tudományos munkatársa mutatta be Moholy-Nagy László világhírű honfitársunk tevékenységét. Moholy számos művészeti területen maradandót alkotott. Az „életközpontú tervezés”, a social design, illetve a design lehetőségei a problémamegoldásban napjaink talán még aktuálisabbak, mint valaha. Moholy holisztikus személete, az élet egészére reagáló munkássága igazi példakép lehet mindannyiunk számára.
Péter András, a MOME rektori megbízottja a kreatívipar jelentőségéről és fejlesztési területeiről beszélt, amelyek már látható módon vannak jelen életünkben. A kreatív gazdaság egyre nagyobb jelentőséggel bír az utóbbi években az egyes országok és régiók gazdaságában, foglalkoztatottsági számaiban is. A kreatív ipar hatása többek között a régió és településfejlesztésben is felértékelődött, és várhatóan szerepe tovább fog erősödni a jövőben is.
A résztvevők szinte minden előadás után megállapíthatták, hogy az egyes előadások, illetve témakörök annyira érdekesek és összetettek, hogy mindegyikkel érdemes részletesebben is tovább foglalkozni a következő alkalmakon is.
Az esemény zárásaként együttműködési megállapodást kötött a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME).
Kárpáti Árpád
a kollégium szakmai vezetője