Március 25-én jubileumi gálaműsorral ünnepelt a 30 éves Kösöntyű Néptánccsoport
2023.április.04. Kedd
Szeretettel köszöntöm Önöket a Kösöntyű Néptánccsoport 30 éves gálaműsorán.
A lakiteleki Népfőiskola által működtetett Kösöntyű néptánccsoport 1993 februárjában alakult felnőtt csoportként. Régi gyermekkori álmom, a mozgás, a tánc szeretete hívta életre e csoportot, s a tudat, hogy semmit sem késő elkezdeni, minden megtanulható felnőtt korban is. Csoportunk szakmai vezetője Fantoly Gyula a Népművészet Ifjú Mestere, kétszeres nívódíjas koreográfus. Mindketten a kezdetek óta a csoport táncosai vagyunk.
„Kösöntyű” nevünk egy ősrégi magyar szó, aminek jelentése „kis ékszer”, „dísztű”. Úgy gondoltuk, mi is úgy szeretnénk ebben a csoportban táncolni, tanulni és tanítani, hogy ékszerként mutassuk föl a környezetünkben élőknek a Kárpát-medencei magyar hagyományokat, kultúrát.
Mottónk, egy Csoóri Sándor idézet :
„A néptánc történetének két fontos pillanata volt,
az egyik, amikor a tánc fölkerült a színpadra,
és a másik, amikor a színpadról újra visszakerült a földre.
Nem művészetként, hanem azért, hogy a tánc tánc maradhasson, mint ahogy a szél, a szél, az eső, az eső.”
Kedves Vendégeink!
A népdal, a néptánc közösségteremtő erő, megőrzött tudás, amely táplálja mai kultúránkat. Színpadi szerepléseinken nemcsak táncban, hanem látványban is – az eredeti viseletek, vagy azok alapján varrott ruhákban is – igyekszünk a hagyományt közvetíteni. A táncházak viszont alkalmat teremtenek arra, hogy a tánc visszakerüljön a földre és az emberek ne színpadi nézőként, hanem aktívan, együtt táncolva éljék meg ezt az élményt, olyan természetesen, ahogy a szél, a szél, az eső, az eső.
Amikor hagyományőrző idős táncosok táncát nézzük, megfigyelhetjük milyen díszesen, gazdagon, választékosan fejezik ki magukat. A tánc ugyanis egy olyan jelbeszéd, amivel az illető elbeszéli, átadja az érzéseit, mondandóját, mindazt, amit fontosnak tart a világból. S mint minden kifejezőkészség pontossága, a kommunikáció színvonala az adott nyelv fejlettségét mutatja, így a mi népünkre, a mi kultúránkra egy nagyon magas fokú érzelmi és kulturális intelligencia jellemző.
Ezt a gazdag örökséget őrizzük és gyarapítjuk immár 30 éve.
Munkánkat jelzi számtalan hazai és határon túli fellépés, 28 nyári tábor, népfőiskolai táncházak, Kárpát-medencei gyűjtőutak, közös kirándulások és az utánpótlást nevelő óvónők: Tábori Margit és Romhányi Olga, és az iskolai csoportok vezetői: Sallai András és felesége Csilla tevékenysége.
2013-ban Lakitelek Közművelődési Díját kaptuk meg.
2015-ben a lakiteleki Értéktár Bizottság helyi értékké, majd
2017-ben a megyei Értéktár Bizottság Bács-Kiskun megyei értékké nyilvánította a Kösöntyű néptánccsoportot.
Köszönetet mondunk annak a közel 100 táncosnak, akik 30 évünk alatt hosszabb-rövidebb ideig velünk táncoltak.
Külön elismerés a ma is aktívan táncoló alapítóknak:
Fantoly Gyulának, Csoma Sándorné Erzsikének, Sallainé Győri Csillának, Sallai Andrásnak, Sütőné Gulyás Évának, Szuettáné Bőszén Máriának, Szuetta Bélának, Tábori Margitnak.
Műsorunkban a talpalávalót húzzák:
Vizeli Bálint és Szilágyi Márton prímások, Szabó János brácsás, Hegedűs Luca cimbalmos és Inoka Győző nagybőgős.
A mai alkalomra műsorfüzetet készítettünk, melyet minden kedves vendégünk a szék támlájára helyezve megkapott.
Ma Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van. Mai gálaműsorunk e jeles nap hagyományára, szokásrendjére épül. Balogh Melinda, néptáncos az ország egyik legjobb énekese fűzi egybe a táncokat és a hagyományt. A mai műsor két részből áll, közötte tizenöt perces szünetet tartunk.
Gálaműsorunkra vendégeket is hívtunk.
Kodály Zoltánt idézem:
„A zene mindenkié. „
„Az ének szebbé teszi az életet. Az éneklők a másokét is.”
Reményeim szerint ez a táncra is igaz.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van, vessünk magot mi is, oltsunk a lelkekbe igényt kultúránk, hagyományaink megismerésére, megőrzésére, tovább adására.
Isten éltesse a 30 éves Kösöntyűt, Isten éltesse Önöket, e megtartó közösséget!
Lezsák Sándorné Sütő Gabriella
