A Kösöntyű Néptánccsoport eseményei 2013-ban
Elsősorban jubileumi évre tekintünk vissza, hiszen immár 20 éve annak, hogy folyamatosan táncolunk különböző koreográfiákat, táncokat, s adjuk tovább 1993 óta. Páratlan évet zártunk tavaly, a “szó”, mindkét értelmében. Fellépéseink száma 2013-ban túlhaladta a huszonegyet, ami természetesen nem egyenlő az egyes műsorban megmutatott, akár öt tájegységből vitt koreográfiák számával.
Ez év 10. napján már próbát tartottunk, s a második hónap első hétvégéjén felléptünk a Farsangi bálon. Elűzve a havas telet, továbbra is gyakoroltuk táncainkat, legfőképp a Felcsíki legényest, mert az a legfrissebb, amit tanultunk. Természetesen a jubileumi gálaműsort már tavaly elkezdtük szervezni, így maradt időnk a részleteket kidolgozni, csiszolgatni a Népfőiskolai fellépések mellett is. Március 15.-én a helyi Művelődési Házban ünnepelt a község, ahol mi délután adtunk műsort. Ezen a napon nagy megtiszteltetésben volt része a Kösöntyű Néptánccsoportnak. Lakitelek Önkormányzata azon személyeknek vagy csoportok elismerésére, akik kiemelkedő eredményt értek el a kulturális és közművelődési munkában, a közművelődés korszerű formáinak és módszereinek kidolgozásában és meghonosításában, a 4/2012.(II.03) számú önkormányzati rendeletével LAKITELEK KÖZMŰVELŐDÉSI DÍJÁT alapította. Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. március 7-i ülésén úgy döntött, hogy ezen elismerő kitüntetést a 2013. évben a Kösöntyű Néptánccsoport részére adományozza.
(Nagyításhoz kattintson a képekre!)
Nagyon szépen köszönjük a bizalmat. Meghatottan vettük tudomásul a döntést, örömmel vettük át az emlékplakettet és az ezzel járó személyes díszoklevelet.
A “kis Kösöntyűsökkel” együtt folytak a próbák és a fellépések a Népfőiskolán, így a Csángó-magyar pedagógusok is láthatták táncainkat, és utána a táncházban fergeteges volt a hangulat.
Április végén, jótékonysági bálon vettünk részt a Református harang javára címmel. Sajnos a templom harangja egyszer csak megrepedt, s hangja így maradt ’rekedt’. Remek műsor sikeredett a Művelődési Házban, s utána a bál hajnalig tartott. S az új harang június végére a helyére került.
A Megyei Tűzoltó majális az Autós kempingben került megrendezésre. Nagyszabású és látványos események sorozata kísérte a napot, kellemes, napos időben. Itt a kis Kösöntyűvel közösen táncoltunk a felállított színpadon. Az egész napos rendezvényre nagyon sokan érkeztek a megyéből, így nem csak bennünket, de az óvodások táncait is megtekinthette a közönség csak úgy, mint a tűzoltók látványos bemutatóit.
Repültek a napok olyan gyorsan, hogy a következő hétvégén már ismét a Népfőiskolán roptuk a táncot egy kollégiumnak, majd táncházat tartottunk. Egy hét múlva meghívásnak tettünk eleget Németországban, Am Berg közelében, Burg Kastlban, ahol egy ünnepség keretében öt koreográfiát táncoltunk. A magyar gimnázium 55 éves, épp Pünkösdre esett az esemény, így a várkastély udvarában összerakott színpadon 30 perces műsort adtunk, majd táncházat. A világ minden részéről érkeztek volt diákok, tanárok, kiállítók, kikkel volt alkalmunk egy kicsit megismerkedni. Nem volt hiány a magyar nyelvből, a sörből, de még a rengeteg grillezett kolbászból sem, három napon keresztül. Zenekarunk sok elismerő tapsot kapott, nagyon jól húzták a talp alá valót. Köszönet az Áipli Busz kft. vezetőinek a kényelmes Mercedes busz biztosításáért, és a biztonságos utaztatásért.
Hazaérkezésünk után a hét minden napján a gálaműsorunkra készültünk. Mindenki kivette a részét valamilyen formában, legyen az színpaddíszítés, vagy egy apróság beszerzése, vendégek fogadása, stb.
Május 26-án teltház fogadott bennünket a Művelődési Házban, mi pedig egy vásári hangulatot varázsoltunk erre a napra, amit nagy örömmel fogadott a publikum. Köszönjük a sok gratulációt, mosolyt és a tapsot, reméljük lesz még pár jubileumi alkalom.
Júniusban Érsekhalmára utaztunk táncolni a gyereknapra. Igazi nyári idő volt, ahol a gyerekek bekapcsolódhattak különböző programokba, nagyon jól éreztük magunkat köztük.
Három héttel később kezdődött a Népfőiskolán a Kösöntyű Néptánctábor, mely június 30. és július 5. között zajlott. Fantoly Gyula és Balogh Ildikó vezetésével a hét minden napját jól kihasználtuk a tánctanulásra. Kalotaszegi volt a porondon, aminek lépéseit tanultuk. Igen izzasztó és nehéz volt, de a csapat nem adta fel. Sok új, és visszatérő fiatal és idősebb korosztály vett részt a próbákon. Az utolsó napot táncházzal zártuk, köszönet a zenészeknek a kitartó, és szép muzsikálásért. Természetesen a Kalotaszegi viselettel is megismerkedhettünk közelebbről, leginkább a leány, menyasszony és asszonyok ruházatával. (Bővebbet a Népfőiskola honlapján olvashatsz, fotókkal illusztrálva.)
Július 6-án a Tőserdő - Tősfürdő parkolójában táncolt a Kösöntyű Néptánccsoport, a III. alkalommal megrendezésre kerülő Lovas napokon. Sok érdeklődő, ismerős között adtunk záróműsort.
Legközelebb, 21-én a Széna Vagy Szalma fesztiválra voltunk hivatalosak. A háromnapos rendezvény jó hangulatban zajlott, ki-ki megtalálta a kedvére valót. Ez alkalommal a Holt-Tisza partján lévő parkolót alakították át a szervezők, ahol kis színpadon zenélhettek a zenészek, vagy táncolhattak az iskolás néptáncosok, illetve vetítés és színi előadás is műsorra került.
Júliust az angol táborosoknak adott tánccal és táncházzal zártuk a Népfőiskolán, mely után majd egy hónapot pihentünk a nagy meleg nyárban. Augusztus 24-én Ordasra látogattunk el, ahol a falunap keretén belül táncunkkal nyitottuk meg a napot. Ordas község Bács-Kiskun megyében található, közvetlenül a Duna jobb partján, Kalocsától északra, 18 km-re. A falu apraja, nagyja jó hangulatban múlatta a napot. A hónap utolsó napján Lakiteleken a Művelődési Házban léptünk fel a Vass Lajos emléknapon. Köszönjük a meghívást, és sok tapsot.
A naptárba bejegyzett programok közül szeptember közepén Kárpátalja következett. 2013. szeptember 13-án, Csapon, szeptember 14-én, Nagyszőlősön és Nagydobronyban teltház előtt léptünk fel. A több száz érdeklődő a fellépések után táncház keretében élvezhette tovább a magyar kultúra eme szegmensét. A Csapi előadáson jelen volt Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Kovács Miklós, a KMKSz elnöke. A Nagydobronyi fellépést Farkasné Bőcs Judit, az Ungvári Főkonzulátus konzulja tisztelte meg jelenlétével. A néptánccsoport szombat reggel szálláshelyén a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakóinak adott műsort, majd táncház keretében próbáltunk megismertetni a gyerekekkel egy-két magyar néptáncot. Természetesen jutott idő a nevezetességek megtekintésére is. Így kihagyhatatlan volt számunkra a Vereckei-hágó, és emlékművének meglátogatása. Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Latorca és a Sztrijbe ömlő Opor folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 841 méter. 1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta meg a honfoglalási emlékművet, amelyet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjá építtette ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A “kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.
Lenyűgöző látványban volt részünk, kifejezésül koszorút helyeztünk az emlékműre.
Hazatérve vendéglátóinktól, készültünk a következő eseményre. Az idősek napja alkalmából táncoltunk a helyi Gondozási Központban, nagyon vártak bennünket. Ezt követte a hagyományos szüreti felvonulás és mulatság Lakiteleken, október 5-én.
Este a bált nyitottuk meg, majd hajnalig tartott a vigadalom.
Novemberben a Nemzeti Kulturális Intézet tagjainak roptuk a táncot, és táncházat tartottunk a Népfőiskolán két alkalommal is. Közte a Hegybírók bálján léptünk fel, mint minden évben, a hagyományok szerint nyitottuk meg az estét Lezsák Sándor köszöntője után.
Decemberben még sor került egy utolsó fellépésre Karácsony után. Tiszaalpáron a Nyugdíjas Klub éves záróünnepségén táncoltunk, ahol minden évben szeretettel várnak az idős emberek.
A kincset az idő nem őrzi - nem:
szétrágja, mint a kócjankót a gyermek.
A kincsek másként élnek, jeltelen:
a lélek belső templomán szögellnek,
mint ezer pillér, kos-szarv és perem.
A halhatatlan mű időtelen.
(Weöres Sándor)
Kovács Sándor, a Kösöntyű néptánccsoport egyik alapító tagjának írása
2014. február 24.