Kárpát-medencei Értékfeltáró Kollégiumok

Hegyközben, mely földrajzi egység Nagyváradtól északi irányban található, Lenkei Róbert vezetésével folytatódtak a munkálatok a második körben is. Mélyinterjúkat készítettünk, valamint számtalan fotót és videófelvételeket a településekről, az ott élő értékőrzőkről és magukról a helyi értékekről. Úgy az épített örökségek tekintetében, a gasztronómiai különlegességek és a hagyományőrzés szempontjából is komoly anyagot sikerült hazahoznunk. Találkoztunk példaértékű munkát végző polgármesterekkel, tanárokkal, énekkarokkal, mesteremberekkel, zenészekkel, táncosokkal, akik a mai napig őrzik a településük hagyományait és a magyar kultúrát is. Ottlétünk alatt forgatott munkánkról a Magyar Televízió is, melyet július 10-én láthattak a nézők az M1 délelőtti műsorában. A Hegyköz kollégium kutatói által összeállított igényes szakmai színvonalú, fotókkal illusztrált könyv és a mellékleteként készülő film szeptemberben készül majd el.

Kutatók Zalaba polgármesterével az öreg malomnál

(Nagyításhoz kattintson a képekre!)

Július harmadik hetében a kutatói munka a mai Szlovákia területén folytatódott Szabó Mátyás vezetésével a Garam menti Kollégium keretein belül. Az Esztergom, Párkány, Léva vonalon elhelyezkedő települések helyi értékeit, magyar gyökereit kerestük és találtuk meg több faluban is. Eljuthattam Garamszentbenedekre is, mely település és az ott található apátság Lakitelek történelmét is alakította hajdanán. Mint ismeretes, a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében I. Géza király többek között az akkori Felsőalpár (mai Lakitelek) területét az apátságnak ajándékozta. Az itt keletkező adó, valamint például a halastavak bevétele felett az apátság rendelkezett. Több, mint 40 egyetemista és fiatal vett részt a munkában.

Harmadik utam Erdélyen keresztül vezetett vissza Moldvába, ahol a Moldvai Csángó Kollégium zárórendezvényét Mihály Margit vezetésével tartottuk meg. Külsőrekecsin településen, az úgynevezett Magyar Házban zajlott a konferencia, majd a helyiekkel közösen vonult fel népviseletben Lezsák Sándorné Gabika vezetésével a Kösöntyű Néptánccsoport is. A rendezvény zárásaként fergeteges népzenei és néptáncos műsort élvezhettek az érdeklődők, a moldvai csángó települések magyar tanárai és a kutatásban részt vett helyi értékőrzők.

A Kösöntyű néptánccsoport Külsőrekecsinben

Bármerre is járok a határon túli területeken, akaratlanul is összehasonlítom az életkörülményeket, a lehetőségeket, a civil szervezetek, a művészeti csoportok munkáját Lakitelek lehetőségeivel, adottságaival. Olyan emberek dolgoznak a hagyományok őrzésében, a népzene, néptánc tanításában szinte minden területen, akik komolyan veszik a dolgukat és átadják tudásukat a fiataloknak.

Micskei néptáccsoport (Hegyköz)

De nem ilyen szép minden.

Olyan településeken is jártam, ahogy nagyfokú az elvándorlás, öregszik a falu, nagyon kevés a fiatal, kevés a gyermek. Szomorú látni a házak elhagyatottságát, a települések haldoklását. Ha megszűnik az iskola, ha nincs állandó orvos a faluban, ha a boltok is bezárnak, megszűnik a megtartó erő és nagyon nehézzé válik az élet. Jelenleg néhány település lehetősége az lehet, hogy szépen lassan megindulnak az emberek a városból és inkább vidéken képzelik el a jövőjüket. A fiatalok lehetőséget látnak a földművelésben, a kisiparban. Kormányzati erőfeszítéssel, a helyi közösségek munkájával a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány Értékfeltáró Kollégiumai is új ösztönzést jelentenek, és újra megindulhat a vérkeringés a már-már elhalódott kistelepüléseken is.

Tóti tanárokkal és kutatókkal

A július mottója viszont mindenképpen az volt számomra, hogy:

„Mindenütt jó, de legjobb otthon…”