„Légy tudatában értékeidnek, légy büszke arra, aki vagy” – a Gyergyó Kollégium kötet szerkesztői ezt a mondatot idézték többször is. Borszéken járva Márton József plébánostól hallották, hát továbbadták. Gyergyószékieknek szólt az üzenet, mint ahogyan a teljes szombat délután Remetén. A térség értékeit és értékőrzőit mutatták be szóban, könyvben, kézműves termékben egyaránt. Olyan volt, mint a kincseit ismerő Gyergyószék fesztiválja.
A Lakiteleki Népfőiskola kezdett hozzá a hungarikumok összeírásához Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnökének vezetésével. Számos kutató bevonásával folyik a munka, amikor egy-egy régió értéktára elkészül, azt nevezik kollégiumnak. A feltárás egy egyhetes kutatással kezdődik, ekkor a megbízottak számos interjút készítenek – Gyergyószéken, Maroshévíztől Vaslábig falvanként húsz-harmincat átlagban, összességében közel ötszázat.
A második részben visszatérnek a kérdezők, és az általuk leginkább értékőrzőknek vélt megkérdezettekkel újabb, mélyebb interjúkat készítenek.
A kutatás eredménye egy kiadvány, amelynek az a címe, hogy Gyergyó Kollégium, a gyergyói térség értéktára. Benne minden település egy fejezet, melynek elején találjuk a település általános bemutatását, majd az értékőrző emberekkel készült interjúkat. A kutatócsapatok érdeklődési körét is tükrözi, hogy milyen személyiségek lettek egy-egy településről kiemelve – tájékoztatott Nagy József, a Gyergyói Kollégium szakmai vezetője.
A négyfős kutatócsoportok munkáját Nagy József térségi koordinátorként támogatta, de volt minden településen egy helyi vezető, aki két hétig a kutatók rendelkezésére állt, segítette, bemutatta őket helybélieknek. Amikor a kéziratok elkészültek, a Gyergyói Szemle szerkesztőbizottsága, illetve helyi értelmiségiek ellenőrizték le az adatok pontosságát.
Ez nem egy tudományos kutatás, hanem egy látlelet-készítés volt, megengedve a kutatónak, hogy a maga szubjektivitását is belevigye – foglalta össze a tudnivalókat Nagy József. A kötetek az önkormányzatoknál találhatók, szabad eladásban nem kaphatók.
A térség színe-java gyűlt össze szombaton Remetén. Gyergyószékiek ők, itt élnek és alkotnak, mégis volt alkalom, hogy rá-rácsodálkozzanak, milyen gazdag is e térség építményben, művekben és emberekben.
„Ami most történik, és az ezt megelőző munka kilóg az időből,. Kilóg a múlt felé, kilóg a jövő felé. Gyergyó egy parányi folt a térképen az ujjunk begyével, a toll hegyével ha oda tudunk mutatni, hol is van. Aztán, ha valaki veszi a fáradtságot, hogy eljön hozzánk, annyi színnel, annyi hanggal, annyi ízzel találkozik, hogy csak győzze mindazt befogadni. Bevallom, mi, akik itt élünk Gyergyóban is így vagyunk: sok esetben nem tudjuk, két faluval arrébb milyen ízek, milyen hangok, milyen színek vannak. Ez egy hiányosság, éppen ezért köszönöm az értékfeltárást” – fogalmazott Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere.
A kiadvány ugyanis az ízeket, hangokat és színeket mutatja be, melyek a sajátjaink. Eszünkbe juttatja azt, amit elfelejtettünk, egymásra irányítja a figyelmünket. Ez azonban csak egyik része annak, ami a nyereség oldalra írható. Lezsák Sándor adatsorolásából ugyanis kiderült: a gyergyószéki a 21. Kollégium, hamarosan Bodrogköz és Háromszék lesz soron. Eddig a gyűjtésben közel ezer magyar értelmiségi, egyetemista vett részt, Gyergyószéken a többségük határon túli magyar volt. Ők így már sokkal többet tudnak rólunk, és ők azok, akik tükröt tartanak.
Értéket kutattak, értéket találtak, és értéket kaptak a kutatók is: látókörük szélesedett, többként térnek haza Gyergyószékről. Innen, abból a térségből, amelyet többen második otthonként kezdtek emlegetni, alanyaikat, akikről egy éve még nem is hallottak, barátnak nevezik. Ők mondják: ide érdemes lesz visszatérni nekik, hazatérni pedig azoknak, akik valami miatt távolra szakadtak. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola elnöke kijelentette: „Minden településnek, bármilyen kicsi is, van értéke, és minden emberben, bármennyit élt is mostanáig, van képesség, tehetség, csak helyzetet kell teremteni, hogy megmutassa, a sikerélmény lehetőségét biztosítani. A népfőiskolának ez a legfőbb feladata: értéket feltárni. Ennek az eredménye a könyv és hozzá járó dvd-melléklet, és ezek is, a mai fiatalok, akik csatlakoztak a feltáró munkához, akik érzik az érték fogalmát.”
Lezsák Sándor ennek kapcsán mondta ki: nem kell félteni a jövőt: „Sopánkodással nem segítünk, csak magunkban a riadalmat növeljük. Fel kell készülni a jó változatra is.” Az elnök szerint az érték újrateremtése a szülőföldön élő kötelessége: átadni tudását gyermekének. Úgy fogalmazott, hogy egy nemzeti reneszánsz résztvevői vagyunk: „most van lehetősége megerősödni, és ezt nem kihasználni vakmerő gyávaság.”
szekelyhon.ro
A kutatást támogatja:
