Az elvégzett munkáról az alábbi összefoglaló nyújt betekintést:

 

A Moldva Kollégium első terepmunkája: 2015. november 21. – december 4.

  • 2015. október 5-én, Budapesten szerveztünk egy szűk körű egyeztetést, amelyen mindkét szervezet a legmagasabb szinten volt képviselve, ezen a megbeszélésen részt vett Lezsák Sándor és a MCsOP részéről Lászlófy Pál István. A felek egyetértettek az értékgyűjtés szükségszerűségében és kiemelt fontosságában.
  • A következő megbeszélés 2015. október 21-22-én volt, Csíkszeredában és Bákóban, ahol megtörtént terepbejárás és a kérdőív kérdés elemeinek a szakmai szövegezése, a „csángó” dialektus és szókincs szerint. Ennek fontossága nagy jelentőségű, mert a moldvai csángómagyarság sajátos „vegyes” nyelvhasználattal bír, sok helyen keveredik a románnal. A kérdőív véglegesítése után került sor a sokszorosításra.
  • Ezt követően Lészpeden 2015. november 4-7-én a kutatócsoportok vezetőivel, és külön minden csoporttal a kérdőív pontok szerinti megbeszélésére került sor. A tényleges értékfeltáró kutatói munka 2015. november 21. - december 4. között zajlott. A kérdőíves kutató munkát 43 személlyel indítottuk, összesen 35 faluban. A kutatók munkáját hat csoportvezető és két fő kutatás-irányító koordinálta. A kutatást 604 kérdőívvel zártuk.
  • Az első terepmunkáról készült összefoglalók alapján készült el a „Moldva Kollégium – Vázlatok” c. kiadvány a Népfőiskolai Füzetek sorozatban 22. számúként. A kiadvány a lakiteleki Antológia Kiadó (2016) gondozásában jelent meg (118 p. színes képmelléklettel, ISBN 978-615-5428-49-4).

 

A Moldva Kollégium második terepmunkája 2016. április 15-től került lebonyolításra.

  • Ezt megelőző időszak alatt az első terepmunka 604 kérdőívének feldolgozásából kigyűjtött értékek és értékőrző személyek, valamint a közösségek vonatkozásában készültek a mélyinterjúk előkészítései, szervezései, illetőleg a településekről szóló írásos záró anyagok.
  • A második terepmunkai időszakának felénél, 2016. április 22-én érkezett ismét közénk Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, és Lezsák Sándorné a Népfőiskola Alapítvány igazgatója.  A Lészpeden tartott tapasztalat összegző konferencián a pedagógus kutatók és résztvevők beszámoltak az addig elvégzett munkáról. Sok érdekesség került felszínre, több, a 2015-ös tanévben Moldvába került tanító nagyon pozitívan nyilatkozott a felmérésről. A kutatói munka sokat segített az amúgy is zárkózott csángó emberekhez való közelebb kerülésben, bizalmasabbak lettek hozzájuk. Általános tapasztalat volt, hogy azokon a helyeken ahol csak hírből tudták, hogy „az a néni is kell, hogy tudjon csángósan”, de mindaddig az utcán csak románul köszönt a magyar tanítóknak is, az utcán románul egyeztetett érdeklődésre, befogadta a házába és próbált a magyar emlékekről tört magyarsággal beszélni. A moldvai csángók nagy része szégyelli, hogy tájszólással beszél.
  • Mindkét terepmunka alkalmával filmfelvételek is készültek Belicza András (lakiteleki Népfőiskola) és kollégája, Tóth László munkája nyomán.

A Kollégium munkájáról készülő kiadvány kézirata pontosító egyeztetés és javítás alatt van jelenleg. Várható megjelenése: 2016 szeptember vége.

Mihály Margit