A helyi értékek értékesítését is bemutatták a Szabadegyetem zárónapján

A Szabadegyetem harmadik napján, a délelőtti programban a résztvevők kisfilmek segítségével megtekintették a három hazai – a Kisvárda, a Kunság és a Vasvár – Értékfeltáró Kollégium munkáját. A kollégiumok tevékenységéről, valamint az értékfeltárás további lehetőségeiről dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora, a Vasvár Kollégium technikai szervezője és Hágen Ádám, a Kisvárda Kollégium technikai szervezője beszélgetett hallgatókkal.

Mindkét technikai szervező nagy várakozással nézett a hazai értékfeltáró munka elé. Korábban sokan azt vélelmezték, hogy a külhoni magyarság – elsősorban kisebbségi léte miatti – erős összetartása, a kutatókhoz való közvetlensége mai határainkon belül hiányzik. A három kollégium tapasztalatai viszont azt mutatták, hogy mindez a vizsgált területeken ugyanúgy jelen volt. Szintén a kutatás során dőlt meg az a félelem is, hogy hazánkban már új értékek nem találhatók és a kollégiumok csak olyan értékekkel találkoznak, amiket már felkutattak. A három kollégium ezzel szemben sok új értéket hozott felszínre.

Dr. Horváth Zsolt hangsúlyozta: a Kárpát-medencei értékfeltáró tevékenység a nemzeti értékek és hungarikumok rendszerében párhuzamos erőforrás, azaz nem megismétel valamit, hanem más szemszögből vizsgálja az érintett területek értékeit, értékes embereit. Sok esetben a külhoni magyarság az Értékfeltáró Kollégiumok munkája során értesült először a magyar hungarikum mozgalomról.

A kutatók munkája valamennyi vizsgált területen mérhető eredménnyel járt. A kérdőíves módszerrel felkeresett személyek közül többen tartottak attól, hogy nem tudnak a kutatóknak megfelelő információkat nyújtani, a közös beszélgetés során azonban mégis felértékelődött bennük saját tudásuk értéke, mivel a legkisebb információk is nagy közösségi erővel bírnak. A munka eredményeként több helyen jöttek létre települési Értéktárak külhonban is.

A lehetőségek között merült fel még a külhoni közösségek támogatásának szükségessége is. Minden területen vannak olyan közösségek, amelyekre lehet építeni, a helyi szokásoknak megfelelő módon kell segíteni őket megmaradásuk érdekében.

Bakos István, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának tagja, hozzászólásában felidézte: fiatalkorában maga is részt vett egy falukutató csoport munkájában, az ELTE néhány hallgatójával a csurgói járásban járta a magyar vidéket, a falu akkori helyzetéről és lehetőségeiről tájékozódtak. Ma hasonló hiánypótló munkát végeznek a kollégiumok, és nagyon fontosnak tartja, hogy azt a Kárpát-medence egészében teszik. Tudatosítani kell az emberekben, hogy határon túl is vannak magyar értékeink – tette hozzá Bakos István.

A Szabadegyetem hallgatói között felmerült az értékfeltárást követő utógondozás szükségessége is, mind gazdasági, mind közösségi szempontból. Emellett a helyi közösségeknek is foglalkozniuk kell a helyi értékekkel. Az értékfeltáró kutatók az azonosításban tudnak segíteni, viszont ezt követően a helyi közösségeknek kell elismerniük az adott személyt, tevékenységet vagy formát, mint helyi értéket. Hogy a helyi értékek ne csak egy könyv lapjain maradjanak, szükség lesz egy kormányzati stratégiára is azok hasznosulása, piacra jutása érdekében, helyi, megyei és országos szinten egyaránt.

Szász János, a Kunság Kollégium által kutatott Petőfiszállás polgármestere a tanya, mint érték fontosságára hívta fel a figyelmet. A település lakóinak többsége tanyán él, nem csak az idősek: fiatalok és értelmiségiek is költöznek napjainkban tanyára, ezt az életformát pedig továbbra is támogatni kell.

A délelőtti program zárásaként szó esett a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózatról, mely szintén segíteni fogja az Értékfeltáró Kollégiumok munkáját, az általuk gyűjtött információk utógondozása révén.

A Szabadegyetem délutáni szakaszában, a Komárom és a Muravidék kollégiumok kisfilmjei után ismét nemzetpolitikai fórumra került sor. Schefler György, a Lakitelek Népfőiskola munkatársa átfogó beszámolóban ismertette az Értékfeltáró Kollégiumok eddigi főbb eredményeit. Az eddig megszervezett 22 kollégium munkájában több mint 1000 kutató vett részt, 34 egyetemről, akik több mint 500 településre jutottak el, ahol 17 ezer kérdőívet töltöttek ki, majd dolgoztak fel.

Nagy Márton, a Hinora Marketing Group munkatársa az értékek értékesítésének marketing szempontjait mutatta be interaktív előadásában, dr. Horváth Zsolt pedig a Kárpát-medencei hungarikum mozgalom eredményeiről számolt be. A mozgalom alapgondolata, miszerint minden közösségnek vannak értékei, a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény elfogadása óta folyamatosan érzékelhető az egész Kárpát-medencében.

A 2012 óta eltelt hat esztendőben, több mint ezer települési értéktár alakult hazánkban, a megyei értéktár bizottságok szintén komoly munkát végeznek, a hungarikum pályázatok hatása pedig szerte az országban érzékelhető már. Ugyanígy, a nemzetrészi értéktárak létrejötte, valamint a Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat révén a fiatalság bevonása is az elmúlt időszak eredménye. A jövőt tekintve pedig a „minden értéknek legyen közössége” gondolat mentén kell haladnia a hungarikum mozgalomnak.

A Szabadegyetem záró előadásában Vasuta Gábor, a Vasuta fröccs megalkotója beszélt találmánya történetéről, fejlődési folyamatáról, a fröccs jelenlegi helyzetéről és jövőbeli elképzeléseiről is.

Lezsák Sándor zárszavában megköszönte minden résztvevőnek, hogy gondolataikkal erősítették az értékfeltáró kollégiumok nyári szabadegyetemét.

Szöveg: Varga Zoltán
Fotó: Pólya-Pető Dávid

Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!