Csütörtökön egész napos programmal folytatódott a Kincsek a Kárpát-medencében – értékfeltáró kollégiumok nyári szabadegyeteme a Lakitelek Népfőiskolán. A Lakodalmas Házban tartott előadások előbb a külhoni magyar területeket érintő veszélyeket járták körbe, majd nemzetpolitikai fórumra is sor került.
A szabadegyetem hallgatói a délelőtti program elején megtekintették a Gyimes Kollégium tevékenységét bemutató rövid kisfilmet, majd Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztériumi korábbi főosztályvezetője és Bábity János szabadkai főkonzul beszélgettek a Kárpát-medencei magyarságot érintő veszélyekről.
Egybehangzó vélemény volt, hogy az egyik legnagyobb veszély külhonban az elöregedés folyamata, ami a korfa összetételének romlásában jelenik meg. Ugyancsak meg kell említeni, hogy az Európai Unió egyik alapjoga, a munkavállalás szabadsága is hatással van a külhoni magyarságra, mivel az erősíti az elvándorlást.
Lezsák Sándor a veszélyek mellett a közösségek veszélytudatáról is beszélt. Mint mondta, ha egy veszélyben lévő közösségnek van egészséges veszélytudata, úgy megvan az ellenálló képessége is, ami a közösségek megmaradásának egyik alapja.
A beszélgetés során pozitív példaként szó esett azon kisközösségekről is, melyek a szórványban, elszigeteltségben is sikeresen működnek. Érdemes vizsgálni a máshol is megvalósítható példákat, hogy azok minél több helyre átadhatók legyenek.
A szabadegyetem délutáni programjában újabb értéktár kollégiumok munkájával ismerkedtek meg a hallgatók: a Garam mente, a Zenta, valamint a beregi, ungi, ugocsai és máramarosi területeket magába foglaló kárpátaljai kollégiumok 10-10 perces összefoglalója került vetítésre.
Lezsák Sándor nemzetpolitikai fórum keretében beszélgetett előbb Balogh Lászlóval, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnökével; Csallóközi Zoltánnal, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes főtanácsadójával és Petán Péterrel, a Magyar Hírlap főszerkesztőjével. A beszélgetés során az országos és helyi média szerepét járták körbe az értékek kutatásában és bemutatásában egyaránt.
Petán Péter főszerkesztő, a Magyar Hírlap tevékenységéről elmondta: a napilap hetente két alkalommal kistelepüléseken megjelenő lapokból közöl szemlét, ezzel is támogatni kívánják a kisközösségeket. Ugyancsak, a kulturális és sport rovatokban is törekednek arra, hogy a hazai mellett a külhoni magyarság történéseiről is hírt adjanak.
Balogh László hozzászólásában az értékőrzés közmédiában való megjelenéséről beszélt. A közszolgálati csatornák, az m1 hírcsatornától az m5 kulturális és ismeretterjesztő csatornáig mind értékeket közvetítenek szerte a világban. Hozzátette: az értékek kutatásában mindig nagyon fontos, hogy az egyes értékek fotóval, videóval is kerüljenek rögzítésre, így biztosan megmaradva az utókornak.
Csallóközi Zoltán a kistelepülések és kisközösségek civil szervezeteinek támogatását hangsúlyozta, mint a megmaradás egyik fontos, kulturális szempontú erejét.
A kerekasztal beszélgetés második blokkja Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója; Závogyán Magdolna, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője és Babity János szabadkai főkonzul részvételével zajlott.
Závogyán Magdolna a Nemzeti Művelődési Intézet országos intézményhálózatáról elmondta, a későbbiekben is biztosan szerepe lesz az értékfeltáró munkában, főleg a hazai, honi értékkutatások során. Eddig Kisvárda, Vasvár és a Kiskunság térségében zajlott hazánkban értékfeltárás.
Molnár Imre a felvidéki értékek számba vételéről, és a többségi társadalom ehhez való hozzáállását ismertette. Mint mondta, a felvidéki közművelődés és népművelődés is mind a magyar nemzetpolitika részét képezik. Babity János szerint a délvidéki szórvány értékeinek rögzítése is fontos feladat, nehogy feledésbe merüljenek.
A nemzetpolitikai fórum során a délvidéki Szerémség mellett további területek is szóba kerültek, ahol a későbbiekben értéktár felmérés elvégzésére lenne szükség. Ilyen a a közép-bánáti Torda térsége, illetve Belgrád mellett Hertelendyfalva és Székelykeve települések környezete Délvidéken, a Felvidéken pedig Zoboralja és Medvesalja, melyek szintén szórvány térségek. Hazánkban az Ormánság képez olyan zárt területet, melynek értékei szintén rögzítésre érdemesek.
A csütörtöki nap zárásaként a Duna Televízió népszerű honismereti sorozata, a Hazajáró stábjának tagjaival találkoztak a szabadegyetem hallgatói. Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor a műsor készítésének egyes mozzanatait ismertették. A Hazajáró is tevékenyen részt vesz a Kárpát-medence értékfeltárásában, az értékek rögzítésében és megmaradásában.
Szöveg: Varga Zoltán
Fotó: Pólya-Pető Dávid
Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!