A Szent-Györgyi Albert Kollégium kötete
A tudomány művelése sosem lehet öncélú tevékenység. A képzés során végig törekedtünk arra, hogy terepet adjunk a közérthetőségnek és a társadalmi felelősségvállalás erősítésének, továbbá az együttműködési készség fejlesztésének. Ennek nyomán fogant meg az ötlet, hogy a Kollégiumban egymásra talált, a tudomány legkülönfélébb ágaival és területeivel foglalkozó fiatalok elkezdjenek együttgondolkodni, és a közösen megfogalmazott gondolataikból hozzanak létre, adjanak át minél többet. A Kollégium kötete 2012 decemberében jelent meg.
A kötet törzsanyagát a Szent-Györgyi Albert Kollégium tagjaiból álló szerzők írták. A fejezetekben közös, hogy valamennyi a szerzők önálló véleményét tükrözi, és különféle metszeteit adják a közösség által alkotott ismerethalmaznak, gondolkodásmódnak, szemléletnek és felelősségtudatnak. A fejezetek megírásának elsődleges célja a szerzők által kiválasztott témák több szempontú bemutatása és az egymástól távol eső tudományterületekkel foglalkozó értelmiségiek azonos irányú gondolatainak megörökítése. A kötet újdonságtartalma abban áll, hogy az adott kérdések tárgyalásánál megjelenhetett az a sokszínűség és sokféle háttérismeret, amit a Kollégium képvisel. A mi alkotásunk, a mi együtt eltöltött két évünk gyümölcse ez, amit szeretnénk örökül hagyni magunk mögött, az utánunk jövő generációk számára.
A másodlagos cél maga az út volt. Kijárni egy új, eddig ismeretlen ösvényt, amin aztán mások is követhetnek bennünket. Példát mutatni, hogy igenis lehetséges a tudományterületek közötti hídverés, amire nagy, és egyre növekvő szükség van. Új gondolatok, új meglátások, új elképzelések az eddig kevéssé ismert peremterületek alkotta metszetekben születhetnek. Kilenc, címében egymástól nagyon különböző fejezet. A felszínen kevés közös van bennük. Csak a mélyre evezve jöhetünk rá, hogy ezek az írások az általunk alkotott, a vektoraink által kijelölt tér különböző metszetei, különböző dimenziói.
Kedves Olvasó! Vegyen egy kedvére való témát! Lapozza fel (nyissa meg) a könyvet az adott helyen, de még mielőtt az olvasáshoz fogna, ismerje meg a „hozzávalókat”, a szerzőket, akik mindezt „kisütötték”! Ajánljuk, hogy képzelje el azt is, hogyan lehetséges ennyi féle világ találkozásában a közös gondolat meglelése, kiteljesítése és megfogalmazása és csak ezután merüljön el a tartalomban!
A kilenc fejezet sorrendjét úgy határoztuk meg, hogy azok az általánostól az egyedi felé tereljék az Olvasó gondolatait. Mit rejtenek a címek? Az alábbi, az egyes fejezetekről szóló összegzés – mintegy étlapként szolgálva – segíthet ennek eldöntésében.
- A tudásalapú gazdaságfejlesztés helyzete Magyarországon. A hazai innovációpolitika segítségért kiált! Milyen kitörési pontok azonosíthatók? Milyen mutatók terén állunk jól és rosszul? Miközben ezekre a kérdésekre is választ kapunk, a dolgozat definiálja a tudásalapú gazdaságfejlesztés fogalmát és megvilágítja annak magyarországi vonatkozásait, továbbá összefoglalva bemutatja és elemzésekkel is alátámasztja kitüntetett szerepét.
- Fenntartható közjó – egyén és közösség szerepe a kihívások megválaszolásában. Melyek azok a környezetünkkel kapcsolatos fenntarthatósági kérdések, amelyek az egyén és a közösség szintjén dőlnek el? Mi a közösség fogalma és melyek azok a közösségi formák, amelyekben a személyiség ki tud bontakozni és hatást tud kifejteni a környezetre? A fejezet nem a fenntartható fejlődésről, hanem a fenntarthatóságról szól. Mi a különbség? A gondolatébresztő sorok elolvasása után kiderül!
- Tehetséggondozás philos-módra. A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik, majd annak kibontakoztatásával és továbbfejlesztésével folytatódik. Hogyan támogatja mindezt a mai magyar felsőoktatás? Milyen szerepet játszik mindebben a kommunikáció? Az okfejtés azt is leírja, hogy milyen lépések szükségesek a tehetséggondozás kiteljesítéséhez és kiterjesztéséhez.
- Gondolatok a magyarországi iskolákban folyó nevelési folyamatok változásaihoz. A hat szerző hatféle szempontból fogalmazza meg a hazai oktatási rendszer eredményességével kapcsolatos véleményét. A tanulmányban olyan kérdések kerülnek szóba, mint az iskolai szocializáció fontossága, a kompetencia kibontakoztatásának jelentősége, a vallásoktatás szerepe, a nevelés fontossága a személy identitásának kialakításában és fejlesztésében, az egészségmegőrzésre nevelés szempontjai, továbbá a fenntarthatóság ökológiai nézőpontjai.
- Hová tartunk? Hová költöz(z)ünk? Migrációs trendek és a vándorlást motiváló tényezők Magyarországon 1995-től napjainkig. A tanulmány a rendszerváltozást követő időszak migrációs trendjeit vizsgálja. A szerzők célja, hogy ismertessék az 1995 és 2010 között eltelt periódus belföldi vándorlási folyamatait, amihez a hálózatkutatás egyes leíró elemeit használják fel. Ezek segítségével megmutatják, hogy ezek az eszközök hogyan feleltethetők meg a hagyományos, szociológiai módszereknek. Újszerű módszere ez az országon belüli költözések vizsgálatának és az okok feltárásnak.
- Helyzetkép a magyarságtudat megőrzéséről Kárpátalján. Írásukban a szerzők a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéből, sajátosságaiból kiindulva arra a kérdésre keresnek válaszokat, hogy vajon az elmúlt bő két évtized eseményei milyen hatással voltak a helyben élő magyar közösség szociológiai hátterére, jövőbe vetett bizalmára, öntudatára és legfőképpen arra, hogy milyen eszközökkel, intézkedésekkel lehetséges a magyar nemzettudat megőrzése Ukrajnában.
- Jogszerű igazságtalanság – önpusztító társadalmi normák. Jogos és jogtalan, látszólag könnyen elhatárolható fogalmak, azonban az önkényes szándék és egy erre épülő hatalmi gépezet eltávolíthatja az értékrendünk szerinti igazságot a „jogszerű igazságtól”. Az írás Grősz József, kalocsai érsek koncepciós perén keresztül hívja fel a figyelmet néhány olyan cérnavékony választóvonalra, látszólag össze nem függő tényre, ami a jogi normáink eredeti rendeltetését és a társadalom egészséges működését veszélyeztetheti.
- Innovatív tudománykommunikáció – tudományos poszterek készítése. A mű szemléltető példákkal mutatja be, hogy milyen feltételeknek kell egy tudományos poszternek megfelelnie. Tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyen sajátosságokra kell ezen tudománykommunikációs eszköz használatánál odafigyelni, hogy minél mélyebb benyomást érjünk el az azt megtekintők körében. A leírás alapján szinte bárki el tudja készíteni a választott témáját bemutató posztert.
- Feltörekvő hatalmak megkülönböztető kompetenciái. A tanulmány szerzői két célt tűznek ki maguk elé: felvázolni a nagyhatalmak történelmi szerepét, fejlődését, jellemzőit, valamint általános igénnyel részletezni a nagyhatalommá válás útjára lépett modern állam, a Kínai Népköztársaság joghoz való viszonyát, viselkedését, szerepvállalását a nemzetközi környezetben.
A könyv olvasásához tartalmas elmélyülést kívánunk!
Kristófné Gungl Rita és Kristóf Péter
a kötet szerkesztői
A Szent-Györgyi Albert Kollégium: Metszetek, ahol gondolataink összeérnek című kötete
IDE KATTINTVA
tölthető le (pdf formátum, 5 mbyte). (ISBN 978 963 9354 92 0)
