Október 31-én, a reformáció napján avatták fel Hegedűs Loránt író, református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke bronz mellszobrát a lakiteleki Hungarikum Ligetben. Az alkotás Lantos Györgyi szobrászművész munkája. A szobrot Gulyás Gergely miniszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, valamint ifj. Hegedűs Loránt leplezte le, majd Kókai Géza, Lakitelek lelkipásztora áldotta meg.
A Hegedűs Loránt bronz mellszobrának avatásán Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében felidézte, hogy a Hungarikum Ligetben három panteon található. Az első, a Szent István-kápolna előtt, a 20. század vértanú és hitvalló egyházi vezetőinek állít emléket. A második, a jurtatábor mellett az Ősök sírjánál, a rokon népek – az azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén és üzbég – költőinek és tudósainak szobrait őrzi. A harmadik, a Nemzeti Panteon, azoknak állít emléket, akik Lakiteleket azzá formálták, ami ma.

A szobrok sorában immár tizenhetedikként áll Hegedűs Loránté, aki nemcsak a protestáns református lelkek pásztora volt, hanem sokkal több: a rendszerváltás éveiben is erős támasz. Nem forgatta köpönyegét, mert az ő köpönyege a palástja volt – fogalmazott Lezsák Sándor. Elmondta, hogy a következő két évben három új szobrot is felavatnak majd Cine Mihály, Duray Miklós és Tőkés László tiszteletére.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében kiemelte: A reformáció napján a protestantizmus eredetére emlékezünk, amely megújította a keresztény hitet, és ezzel együtt átformálta a nyugati világot. Magyarországnak is jó oka van számba venni mindazt, amit a reformáció adott: a magyar nyelvhasználat megerősítésétől a demokratikus gondolkodás kialakulásáig, számtalan kiváló református egyházi és világi személyiségen át. Közülük a 20. század református életének kiemelkedő alakjai között ott találjuk Ravasz Lászlót és Hegedűs Lorántot.
A miniszter felidézte, hogy Hegedűs Loránt lelkészi tanulmányait a kommunista diktatúra kiteljesedésének idején kezdte, amikor az egyházi szolgálatot vállalók mindennapos megfigyeléssel, fenyegetéssel és meghurcolással néztek szembe. Hegedűs Loránt hitből élt, ezért volt bátor. Bátor volt Ravasz László segédlelkészeként a Kálvin téren, bátor volt 1956-ban, amikor a forradalom áldozataiért megkondította a harangokat, és bátor volt akkor is, amikor a köztemetőben eltemette az elesett forradalmárokat – mondta Gulyás Gergely.
A száműzetés éveiben sem tört meg: Komlón bányászok lelkipásztora volt, Nagykőrösön esperesi adminisztrátorként szolgált, majd Monoron, Alsónémedin és két évtizeden át Hidason teljesített szolgálatot, ahol a bukovinai székely közösség meghatározó lelkipásztora lett. 1983-ban térhetett vissza Budapestre, a Szabadság térre.
Kivételes műveltsége, teológiai tudása és szónoki tehetsége már a 80-as években a Szabadság térre vonzotta mindazokat, akik a hit és tudomány páratlan egységét akarták hallani. Ahogy Békési Sándor megfogalmazta: Azért foglalkozott teológiával, hogy igehirdetésének tartalma minél gazdagabb, az örök isteni üzenet pedig minél aktuálisabb legyen.
A rendszerváltoztatás idején Hegedűs Loránt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökeként, a zsinat lelkészi elnökeként az egyház újjáépítésébe kezdett. Harcolt a református ingatlanok visszaadásáért, újjászervezte az egyházi oktatást, megalapította a Károli Gáspár Református Egyetemet, templomokat és közösségeket épített. A határokon átívelő magyar református egység megteremtése az ő vitathatatlan érdeme. Már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztetett a demográfiai összeomlás veszélyeire és a nemzeti megmaradás parancsára.
Ez a szobor a nemzeti panteonban azt jelenti, hogy számon tartjuk a legnagyobbak között. Maradandóságában emlékeztet arra, amit hosszú, küzdelmes élete során Isten dicsőségére és a nemzet megmaradásáért tett – zárta beszédét Gulyás Gergely.

Balogh Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igei köszöntőjében felidézte a zsinat 2023. április 25-i határozatát, amelyben méltatták Hegedűs Loránt életművét: Fejet hajtunk dr. Hegedűs Loránt püspök teológusi és egyházkormányzói öröksége előtt, melynek megőrzésével nemcsak a tudós és püspök iránt tartozunk hálával, hanem egyházunk múltja, jelene és jövője iránt is. Hitvalló bátorságának példájára ma legalább annyira szükségünk van, mint harminc évvel ezelőtt.
Tőkés László püspök hangsúlyozta: Erdély és Partium, az idegenbe szakadt nemzetrészek és egyházak különösen hálásak Hegedűs Loránt püspöknek az értük vállalt felelősségért és szeretetéért.
Az ünnepség végén ifj. Hegedűs Loránt református lelkész köszönte meg a szoborállítást és édesapja örökségének méltó megörökítését. Mindaz a hagyaték, amit édesapám ránk testált, a nemzet alapvető sorskérdéseiben egyértelmű és tiszta látást kíván: óvnunk és védenünk kell nemzeti önrendelkezésünket és szuverenitásunkat ebben a globális világban.
Forrás: baon.hu
Fotók: Bús Csaba és Magyar Péter
Támogató:
.jpg)